Nemzetközi szinten is egyedülálló kísérleti oktatási program indult el júliusban egy gárdonyi óvodában. A Virtuális Erőmű Program (VEP) szakemberei által kidolgozott projekt célja nemcsak az, hogy élményekre és aktív részvételre épülő módszerekkel ismertessék meg a fenntarthatóság és a környezettudatosság alapjaival a gyermekeket, hanem elemezzék és korosztályokon átívelően, folyamatosan vissza is mérjék, miként épül be mindennapi cselekedeteikbe az átadott tudásanyag. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által is támogatott, jelenleg kísérleti fázisban lévő oktatási keretprogram egységes és egymásra épülő, tanrendbe illeszthető modulokból áll, és egészen az óvodától a középiskolás korig vezeti be a gyermekeket a fenntarthatóság egyre összetettebb témaköreibe. A programot, amelyet nemzetközi mintaprojektnek szánnak, már idén kiterjeszthetik térségi, majd később országos szintre.

Több évtizede foglalkozunk világszerte a fenntarthatóság és a környezettudatosság témakörével – számos és szerteágazó szemléletformáló program indult, sőt az oktatásnak is egyre szervesebb része az ezzel kapcsolatos tudásátadás – ugyanakkor tudományos kutatások igazolják, hogy a lakosság tudástárából sok esetben hiányoznak azok a gyakorlati ismeretek, amelyek támogatnák a törekvést a fenntarthatóságra. Elméleti alapok vannak – azaz az emberek többsége meg tud nevezni jelenségeket, amelyeknek köze van a például éghajlatváltozáshoz , de ez nem vált ki valós, a gyakorlati életbe is átültetett viselkedésváltozást, főként akkor nem, ha az adott cselekvés erőfeszítést, vagy anyagi áldozatot igényelne – vélik a VEP szakértői.

A probléma egyik oka, hogy az ismeretek átadása sok esetben az elméleti és lexikális tudásra, azon belül is az egyénre, mint egységre koncentrál. Másrészt a programok többsége egy adott korcsoportra irányul, és nincs integratív kapcsolat a különböző korosztályoknak készített ismeretanyagok között. Továbbá nem készülnek elemzések és visszamérések arról, hogy az ismeretek átadása elindított-e tényleges, a gyakorlatban is hasznosuló magatartásváltozást. A VEP most elindított Korosztályokon Keresztül a Környezetért elnevezésű kísérleti, oktatásszakmai programja éppen ezt célozza.

Forrás: Pressinform Public Relations Kft.

„A módszertanunk arra épül, hogy minden folyamatnak, amelynek a gyermek aktív részese, a kimenetelét is megértse és elfogadja majd" – hangsúlyozza Oletics Zoltán, a kísérleti program egyik vezető szakértője.

Játékosan tanítják környezettudatosságra a gyermekeket

Minden korosztály – óvodás, általános iskolás, felső tagozatos, középiskolás – igényeire szabva, az életkori sajátosságoknak megfelelően, élményalapú módszerekkel adják át az ismeretanyagot. A gyerekek nem kötelező tananyagként foglalkoznak a környezettudatosság és a fenntarthatóság témájával, hanem óvodáskorban például mesékbe ágyazva, sorversenyeken, bábjátékon vagy éppen színezős feladatokban találkoznak a hulladékkezelés, az ivóvízmegőrzés vagy az erőforrásokkal való takarékoskodás témakörével. Nem elvont fogalmak és a lexikális tudás átadása a cél, hanem a játékokon keresztüli bevonódás: a hulladékkezeléssel és szemeteléssel kapcsolatos óvodai mesék például egy képzeletbeli erdőben játszódnak, ahol a gyermekeket állatok kalauzolják, és tanítják meg szelektív hulladékgyűjtés vagy éppen a hulladék újrahasznosítás fontosságára.

A program most zajló kísérleti szakaszában egy gárdonyi óvodáscsoportot véletlenszerűen két részre bontottak, anélkül, hogy ők tudtak volna erről. A fókuszcsoport olyan tudáscsomagokat kap, amelyben a kontrollcsoport nem részesül,

majd program végén, egy társasjátékba elrejtve, összetett módon visszamérik, beépült-e a tudásanyag, tudják-e a tanultakat hasznosítani a gyermekek a gyakorlatban.

Ha rövidtávon nem is lenne kimutatható a különbség, akkor a visszajelzések alapján változtathatnak a tudásanyagon, de a program célja a hosszú távú nyomon követés – a most kiválasztott fókuszcsoport tagjait mérik folyamatosan, egészen 18 éves korukig.

Forrás: Pressinform Public Relations Kft.

„A program minden korosztály számára élvezhető és érthető. Ugyanakkor lehetőséget ad a pedagógusoknak saját ötleteik, tapasztalataik beépítésére, kreativitásuk „szárnyalhat" – mondta Vitányi Ildikó gárdonyi óvodákért felelős intézményvezető, hozzátéve, hogy érdemesnek tartják ezt a programot más intézményekben is elindítani.

A VEP által kidolgozott keretprogram egészen a középiskolás kor végéig elkészült, a legfontosabb, hogy a módszertani alapok azonosak, ugyanakkor mindig az adott korcsoport érettségi szintjéhez igazodnak. „A fenntarthatósági viselkedésminták csak akkor épülnek be készségszinten a gyermekekből felcseperedő majdani felnőttek cselekedeteibe, ha egészen kis kortól kezdve a mindennapok részévé tesszük azt" – hangsúlyozza Oletics Zoltán.

Az ITM által támogatott, és a Szerencsejáték Zrt. által szponzorált program nemcsak az alapfogalmak és alap cselekvések megismertetésére fókuszál, hanem egyre bonyolultabb, rendszerszemléletet igénylő koncepciók megértetését, és a valós élethelyzetekben használható készségek elsajátítását is célozza.

Igyekeznek továbbá bevonni a felnőtt generációkat a tapasztalatcserébe,

az egymást támogató, közös tanulás a cél. A diákok az egyes feladatok, illetve iskolán kívüli tevékenységek megvalósítása során olyan koncepciókkal találkoznak, amelyek igénylik az övéktől eltérő korosztályok bevonását, véleményük meghallgatását és kiértékelését is.

Forrás: Őressinform Public Relations Kft.

A Gárdonyi Óvoda Dinnyési Tagóvodájában elindult kísérleti projekt első mérési eredményei ősszel elkészülnek – és azoktól is függően –, a programot már akár már az idén kiterjeszthetik a térségi szintre. „Olyan fenntarthatósági mintaprojektről van szó, amely rövid időn belül országos, majd Kárpát-medencei szintre, illetve a visegrádi országokban is megvalósítható" – hangsúlyozza Molnár Ferenc, a VEP tulajdonosa és a program ötletgazdája.

A Virtuális Erőmű Programról:

A már 10 éve működő Virtuális Erőmű Program (VEP) Kelet-közép Európa legnagyobb zöldenergetikai programja. Mintegy 10 ezer vállalat, 350 ezer diák és több száz önkormányzat, intézmény, valamint lakossági partner vett részt eddig a programban fenntarthatósági projektjeivel. Ennek köszönhetően a VEP 2020-ra a negyedik legnagyobb erőművé vált Magyarországon 588 MWE soha meg nem termelt energiával, s célja, hogy 2030-ra a Paksi Atomerőmű után Magyarország második legnagyobb erőműve virtuális legyen. A VEP-et az Európai Bizottság a legjobb három uniós energiahatékonysági program közé választotta, 2019-ben pedig Áder János köztársasági elnök nemzetközi mintaprojektként a program globális kiterjesztését javasolta az ENSZ-nek. A VEP a Dr. Molnár Ferenc szellemi tulajdonjogát képező „Prevenciós célú Virtuális Építő Program" (PVÉP) koncepción alapul, a PVÉP-ben lefektetett koncepció következő iterációja.

(Forrás: Pressinform)