A ma élő krokodilfajok megdöbbentően sok tekintetben őrzik több millió éves őseik vonásait. A legújabb kutatások ennek segítségével találhatták meg az eddig hiányzó összeköttetést a modern afrikai krokodilok és az amerikai társaik között.

Az őshüllő koponyáját vizsgálták

Egy új tanulmányban a kutatók újból megvizsgáltak egy mintegy 7 millió éves krokodilkoponyát, amelynek segítségével válaszokat kerestek. A fosszília egy ősi fajtól, a Crocodylus checchiai néven ismert állattól származik; a maradványt még 1939-ben fedezték fel Líbia északi részén. A tudósok az új elemzéstől azt remélték, hogy segít nekik jobban és részletesebben megismerni az őshüllőt, amely talán válaszokat ad annak kapcsolatára a modern fajokkal.A csapat számítógépes tomográfia segítségével vizsgálta meg a kövület, hogy részletesen megismerje a lény vázszerkezetét. Ahogy azt a tudósok a Scientific Reportstudományos szaklapban publikált tanulmányukban írják, „a C. checchiai orra közepén egy enyhe dudorral rendelkezett".

Egy hétmillió éves krokodilkoponyát vizsgáltak a tudósokForrás: BRUNO MERCURIO

Ez a jellemvonás azonban nem található meg a modern afrikai krokodilokban, de négy amerikai fajban viszont igen.

A szakemberek szerint az anatómiai hasonlóság azt sugallja, hogy a Crocodylus checchiai szoros kapcsolatban állhat az amerikai krokodilokkal, és ez lehet a hiányzó összeköttetés a modern afrikai krokodilok és az amerikai társaik között.

Képesek akár 500 kilométert is megtenni

A felfedezés előtt ugyanis a tudományos társadalom csak találgatott, hogy vajon a mai krokodilok Afrikából vándoroltak Amerikába vagy fordítva. Tekintettel arra, hogy a koponya legalább 2 millió évvel megelőzi a Dél-Amerikában talált, legrégebbi krokodil fosszíliákat, a kutatók úgy gondolják, hogy az őshüllők feltehetően Ausztráliából és a környező szigetekről származnak, és évmilliókkal ezelőtt, Afrikán áthaladva érték el az Amerikát.

A műholdas adatok alátámasztják, hogy Ausztrália ma élő sósvízi krokodiljai képesek akár 500 kilométert is megtenni egy hónap alatt.

Az új felfedezés teljesen átírja a krokodilokkal kapcsolatos, eddigi elméleteketForrás: Wikimedia Commons


Ez egy igazán izgalmas felfedezés – mondta Massimo Delfino, a torinói egyetem vezető szerzői és Dawid Iurino, a római Sapienza Egyetem paleontológusa, az AFP hírügynökségnek e-mailben. – A bizonyítékaink pedig igazán meggyőzőek, nem vetnek fel újabb kérdéseket.

A C. checchiai tehát teljesen átírhatja azt az elméletet, miszerint a krokodilok legalább két úton terjedtek el a bolygón.

Az 55 millió éve elterjedt ragadozó ráadásul akár 60 évig is elélhet és ez idő alatt akár hatvanszor is cserélni tudja a fogait.

Az aligátor állkapcsában ugyanis olyan őssejtek rejtőznek, amelyek képesek mind a 80 fogat évente újranöveszteni.