A kutatók szerint a parazitáknak „van egy kis marketinges problémája": nem csak vérszívó szörnyekként tekintünk rájuk, de nem túl szimpatikus az a tulajdonságuk sem, hogy egy másik faj egyedeinek testében vagy testfelszínén élnek és annak testéből táplálkoznak.
Pedig a tudósok gyakran hangsúlyozzák, hogy az élősködők milyen hihetetlenül jelentős ökológiai szerepet töltenek be az életünkben.
A Biological Conservation tudományos szaklapban frissen publikált tanulmány hangsúlyozza, hogy a paraziták számos gazdafaj túlélését és szaporodását befolyásolják, miközben létfontosságú kapcsolatokat képeznek az élelmiszerláncok között.
Csak egy példa: növelik például a ragadozó madarak túlélését, mivel „összezavarják" az azok táplálékául szolgáló halak agyát oly módon, hogy azok kiszolgáltatottabbá váljanak a madarakkal szemben.
A paraziták hihetetlenül sokféle fajcsoportot képviselnek, de a társadalom ezt a biológiai sokféleséget nem tekinti értékesnek
– mondta Chelsea Wood, a Washingtoni Egyetem ökológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A most közzétett cikkünkben pont azt hangsúlyozzuk, hogy elveszíthetjük a parazitákat és az ökológia rendszerben betöltött fontos szerepüket anélkül, hogy erről tudtunk volna.
Nem csak ez az egyetlen cikk foglalkozik a paraziták védelemével, hanem a Biological Conservation egész aktuális kiadása. Nem véletlenül: a szakemberek leginkább arra hívják fel a figyelmet, hogy értékelnünk kell az élősködő fajok jelenlegi védettségi állapotát. Wood csapata munkájának középpontjában pedig egy globális parazitavédelmi terv kidolgozása áll.
A paraziták az egész életfában és minden ökoszisztémában megtalálhatóak a Földön, amelyek ökológiai szempontból a legváltozatosabb és kiemelten fontos állatok
– mutatott rá Chelsea Wood a tanulmányban. – Ám szinte minden esetben a háttérbe szorulnak a vadon élő állatok vagy az ökoszisztéma megőrzésére irányuló erőfeszítések tekintetében.
Az ökológus és kollégái összesen tizenkettő célkitűzést határoztak meg a következő évtizedre arra vonatkozóan, amelyek „elősegíthetik a parazita biodiverzitás megőrzését a kutatás, az érdekképviselet és az irányítás ambiciózus keveréke révén".
Első hallásra talán kissé furcsának tűnik, hogy a tudósok ilyen nagy erőfeszítésekkel küzdenek a paraziták fennmaradásáért, hiszen számos általunk jól ismert faj – köztük a koalák, a tigrisek és a jegesmedvék – is a kihalás fenyegetésével néznek szembe.
Ám a kutatók szerint miközben a karizmatikus vagy emblematikus, szeretnivaló állatok megkapják a finanszírozások nagy részét,
mi csupán csak a körülöttünk élő paraziták mintegy 10 százalékát fedeztük még fel, ami szintén egy komoly problémát jelent.
Ha egy fajnak nincs még neve sem, akkor nem is tudjuk megmenteni azt
– magyarázta Colin Carlson, a Georgetown University biológusa, a tanulmány társszerzője. – Ezt már évtizedek óta tudjuk a legtöbb állat és növény esetében, de a tudósok a bolygó összes parazitájának még csak egy töredékét fedezték fel. Ott vannak például az olyan határterületek, mint a tenger mélye, a világűr, de még a Föld is felfedezetlen területnek minősül ebből a szempontból.
Amerikai, spanyol és ausztrál kutatók összesen tizenkét célt tűztek ki a következő évtizedre annak érdekében, hogy megőrizzék a paraziták fennmaradását.
Ezeket az ambiciózus célokat négy csoportra oszthatjuk: adatgyűjtés és szintézis, kockázatértékelés és prioritások meghatározása, megőrzési gyakorlat, valamint tájékoztatás és oktatás.
Ahogy a tudósok fogalmaztak: mindent meg kell tenni az oktatástól kezdve a veszélyeztetett paraziták hivatalos védelméig.
Valószínűleg azonban a tizenkettedik cél az egyik legfontosabb, amely a ma a Földön található parazitafajok felének a leírását tartalmazza.
Néhány célt nehéz lesz végrehajtani. de a kezdeti számítások széleskörű megbízhatósági intervallummal rendelkeznek, különösen az olyan csoportok esetében, mint például a gerinctelen gazdaszervezetek parazitái, amelyek a biológiai sokféleségre vonatkozó adatokban alulreprezentáltak
– tette hozzá Colin Carlson. – Ennek ellenére szisztematikusan, a rendelkezésre álló legjobb módszerek felhasználásával kell nekilátni a leírásokhoz, mert a kezdeti ötven százalékos célok jelentősen javíthatják a globális parazita biodiverzitás megértését.
A kutatók azonban nem az emberi vagy háziállat-parazitákra összpontosítanak, tehát a védelmi erőfeszítések nem azokra a gyűrűsférgekre, kullancsokra vagy tetvekre fókuszálnak, amiket mindannyian ismerünk és nem igazán kedvelünk.
A parazita biodiverzitás ötven százalékának teljes leírását és az összes többi célunkat is el lehet utasítani, mint túl ambiciózus vagy túl alacsony prioritású feladatot
– írják a tudósok a publikációban. – Az éghajlatváltozás, a terjedő betegségek és a tömeges kihalás viszont már olyan monumentális válságok, amelynek megoldásához kétségtelenül több emberre és finanszírozásra van szükség.
Hozzáfűzik: ugyanakkor úgy gondolják, hogy az összes rendelkezésre álló tudományos bizonyíték arra utal, hogy a paraziták rejtett világának elhanyagolása csak korlátozza hatékonyságunkat ebben a harcban, ami több és negatívabb váratlan eseményhez vezethet.