Különleges fekete medvékre bukkantak Alaszkában, amelynek a bundája kékes, illetve kékesszürke színekben pompázik. Ám épphogy megtalálták ezeket a kis populációkban élő lényeket, máris védelemre szorulnak: élőhelyeik a gyorsuló felmelegedés miatt könnyen eltűnhetnek.

A Földön sehol máshol nem élnek

Csak kevés olyan szerencsés kutató akad, aki már látta ezeket a titokzatos állatokat. A köznyelvben csak „gleccser medvének" (Ursus americanus emmonsii) hívott lények egyik szakértője Tania Lewis, a Glacier Bay Nemzeti Park biológusa. Lewis a park kicsi, ám rejtőzködő populációját tanulmányozza, amelyek bár genetikailag fekete medvék, de a bundájuk egyfajta ezüstös színátmenetet kapott, amely egészen a kékesszürkéig terjed.

Ritkán láthatóak, ezért nehéz a faj kutatása isForrás: Pinterest

Egy annyira ritka színük van, amelyet a Földön sehol máshol sem találhatunk meg – mondta a biológus a National Geographic online portálnak. – A titokzatos szín mögött azonban felsejlik egy történet.

Legutóbbi kutatásaik során Lewis és munkatársai olyan, új nyomokat találtak azzal kapcsolatban, hogy a gleccser medvék miért ilyen szokatlanok. A kutatásuk emellett felfedte az állatok jövőjét érintő lehetséges kihívásokat is, miután a hőmérséklet a globális éghajlatváltozás miatt folyamatosan emelkedik, ami az élőhelyeik eltűnéséhez vezethet.

Alaszka gleccserei hihetetlenül gyorsan olvadnak

A csapat összesen tíz fekete medve populációt azonosított a nemzeti park területén és környékén, ezek közül négyben fedeztek fel gleccser medvéket. Ezeket az egyedeket széles fjordok, gleccseres hegyek és kopár jégmezők választották el egymástól. A Yakutak területén élő medvék például mintegy száz kilométer távolságra vannak a legközelebbi szomszédaktól, a Glacier Bay West nyugati részén található társaiktól.

A faj színe igen ritkaForrás: Pinterest

Néhány medve átszeli a jégmezőt, néhány példány pedig át fog úszni azon a fjordon a jövőben – magyarázta Lewis. – Az ilyen körülmények általában funkcionális szigeteket hoznak létre, amelyeken a populációk fejlődni tudnak és genetikailag is meg tudjuk különböztetni őket egymástól.

A furcsa színű medvék azonban csak Alaszka délkeleti részén és a Brit Kolumbia szomszédos sarkában élnek. Az Ecology and Evolution szaklapban publikált tanulmány szerint meglepő, hogy a régió legkevésbé robusztus területein, például a Chilkat-félszigeten egyetlen egyedet sem találhatunk. Pedig itt a hegyek sem olyan magasak és a gleccserek sem annyira kiterjedtek, mint máshol. A tudósok arra gyanakodnak, hogy a jég elősegítheti a gleccser medvék túlélését, ami viszont nem igazán jó hír, mivel Alaszka gleccserei a Föld egyik leggyorsabban felmelegedő jégtakarójának számítanak és olvadnak.

Tíz populációt azonosítottak

A gleccser medvékről már 1895-ben is születtek feljegyzések; Lewis egyik elődje az elsők között vezetett nyilvántartást arról, hogy hol tartózkodtak ezek a különleges állatok a nemzeti park területén. Miután a szakember 1998-ban csatlakozott a Gleccser-öböl munkatársaihoz, egyszerűen megörökölte azt térképet, amelyen jegyzetekkel jelezték a gleccser medve megfigyelései helyeit a parkban és annak környékén.

Ahogy azt a feljegyzések mutatták: az állatoknak már akkor is igen kicsi volt a populációja és ez azóta sem változott.

Annak ellenére, hogy különleges bundája miatt gyakran került a vadászok célkeresztjébe, a tanulmány szerint Alaszka délkeleti részén a gleccser medvék 1990 és 2018 között a legálisan kilőtt fekete medvék mindössze 0,4 százalékát tették ki. Más becslés nem állt rendelkezésre az egyedszámukról. Amikor aztán néhány példány a 2000-es évek elején megjelent Juneau-ban, a tudósok úgy döntöttek, hogy kutatásba kezdenek az ismeretlen állatokról.

Tizenkettő év alatt a kutatók több száz fekete medve szőr- és szövetmintát gyűjtöttek a nemzeti parkban és annak környékén, egy mintegy százezer négyzetkilométeres területen. Külön megfigyelték a medvék színét és rögzítették a kékes példányok előfordulási helyeit. Ezután elemezték a DNS-üket, majd statisztikai módszereket alkalmaztak a medvék egymáshoz viszonyításának kiderítésére. Végül így azonosították a tíz, izolált populációt.

Az amerikai fekete medve (Ursus americanus)Forrás:https://animaldiversity.org/accounts/Ursus_americanus/pictures/collections/contributors/phil_myers/ADW_mammals/Carnivora/Ursidae/bear2419/

A populációk közötti keveredés hiánya lehet az egyik oka annak, hogy a medvék száma olyan elenyésző – mutatott rá Dave Garshelis, a Minnesota-i Természeti Erőforrások Tanszékének vadon élő állatkutatója és a medvék megőrzését szorgalmazó nemzetközi csoport elnöke. – Ugyanakkor ezek a példányok talán pont az elszigeteltség miatt tudták megőrizni az egyedi, ritka színüket a többi, általában fekete színű medve populációtól eltérően.

A szakember szerint a kékes árnyalatért egy recesszív gén (vagy gének) a felelős. Hasonló genetikai mutációt találhatunk Észak-Amerika nyugati részén a „fahéj medvéknél" és Brit Kolumbia tengerparti régióiban a „fehér szellemmedvéknél". Ezek az állatok is ugyanahhoz a fajhoz, az amerikai fekete medvéhez (Ursus americanus) tartoznak.

De miért ilyen kék a színe?

Egyelőre azonban senki sem tudja biztosan, hogy a gleccser medvék miért élnek földrajzilag ennyire korlátozott területen, vagy hogy miért maradt meg ez az ezüstös kék színű gén ezekben a populációkban.

Ritka színüket egy genetikai mutációnak köszönhetikForrás: LANCE NESBITT

Az a felfedezés, miszerint a gleccser medvék leginkább a jeges területeken élnek, azt sugallja, hogy a jéggel borított területeken nagyobb arányban képesek a túlélésre – hangsúlyozta Lewis. – Lehet, hogy ezüstös kék szőre álcázásként szolgál, hogy megvédje őket az olyan ragadozóktól, mint például a barna medve vagy a farkas, de az emberek elől is könnyebben el tudnak rejtőzni.

Más szakemberek szerint azonban az is lehetséges, hogy a gleccser medvék genetikai mutáció eredményeként fejlődtek ki, ami egy olyan folyamat, amelynek során valamilyen tulajdonság (ez esetben a kékesszürke szőrzet) megjelenik egy populációban és elterjed anélkül, hogy bármilyen előnyökkel járna a faj számára.