A kréta földtörténeti időszak végén Észak-Amerikát két óriási beltenger borította. Bár ezen a forró és nedves helyen még mindig a dinoszauruszok uralkodtak, nagyon kellett figyelniük arra, hogy hová lépnek. Különösen a víz közelében. A sekély, partmenti régióban ugyanis egy óriási krokodil lesett leendő áldozataira. A hatalmas csúcsragadozó gyorsan és könyörtelenül csapott le azokra az állatokra, amelyek túl közel merészkedtek.

Az első óriás krokodil (Deinosuchus) fosszíliákat az 1850-es években fedezték fel először az Egyesült Államokban. A tudósok több mint egy évszázadon át kutatták őket, de a nemzetség fajok osztályozása már régóta vita tárgya.

Egy új, a Journal of Vertebrate Paleontology szaklapban publikált tanulmányban most az Iowai Egyetem kutatói a már meglévő az újonnan gyűjtött fosszilis mintákat vetették vizsgálat alá. Eredményeik arra utalnak, hogy három különféle Deinosuchus faj élhetett a területen: a Deinosuchus riograndensis, a Deinosuchus hatcheri és egy újonnan azonosított faj, a Deinosuchus schwimmeri.

A Deinosuchus schwimmeri koponyájaForrás: Cossette & Brochu, Journal of Vertebrate Paleontology, 2020

A Deinosuchus minden bizonnyal egy igazi kolosszus lehetett, ami folyamatosan terrorizálta a víz partjára érkező dinoszauruszokat, miközben azok inni próbáltak – mondta Adam Cossette, a New York-i Műszaki Intézet vezető kutatója és paleontológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A most megvizsgált új példányok maradványai alapján egy bizarr, szörnyű ragadozó képe körvonalazódik ki, amelynek banánméretű fogai voltak.

A mai napig felfedezett, ismert Deinosuchus példány körülbelül 82 millió éves, ám a szakemberek szerint valószínű, hogy a faj ősei már korábban is éltek a mai Észak-Amerika területén. A tudósok azt feltételezik, hogy a keleti és a nyugati part eltérő környezete kívánt meg másféle evolúciós alkalmazkodást az állatoktól: ez eredményezte a D. riograndensis, a D. hatcheri és a D. schwimmeri kissé eltérő morfológiáját és testméreteit.

A Deinosuchus hatcheri fosszíliái az oregoni természettudományi múzeumbanForrás: Picasa

Ez a krokodil egy nagyon furcsa és ijesztő állat lehetett, amivel nem szívesen találkozna az ember – mutatott rá Christopher Brochu paleontológus. – A felfedezésünk azt is jól mutatja, hogy a modern nézetekkel ellentétben a krokodilok nem egyfajta „élő kövületek", amelyek a dinoszauruszok kora óta nem változtak. Ugyanolyan dinamikusan fejlődtek, mint bármely más csoport.

A fosszilis bizonyítékok alapján a D. riograndensis és a D. hatcheri Észak-Amerika nyugati részén, Montanától egész Mexikó északi vidékéig vadászott a dinoszauruszokra, míg a D. schwimmeri az Atlanti-óceán partján, New Jersey és Mississippi között élt.

A Deinosuchus faj illusztrációjaForrás- képillusztráció: Tyler Stone

Valamennyi faj hossza elérte a tíz métert, amivel korának legnagyobb ragadozójaként uralta a vidéket.

A kutatók szerint a valaha élt legnagyobb és legfélelmetesebb krokodilok voltak, amelyek megjelenésükben közelebb állhattak a mai aligátorokhoz, mint a krokodilokhoz.