Sok kismama szenved hányingertől a terhessége elején. Ami külön érdekesség, hogy ez a kellemetlen jelenség csak az emberre jellemző, az állatvilágban, az emlősök között viszont ismeretlen. Vajon milyen evolúciós előnye lehet a terhességi hányingernek, és milyen egyéb szokatlan kísérőjelenségei vannak az áldott állapotnak?

Kizárólag humán sajátosság a terhességi hányinger

A terhesség elején jelentkező reggeli hányinger csak az ember sajátossága. A tapasztalatok szerint minél súlyosabb valakinél a terhességi hányinger, annál kisebb a vetélés kockázata.

Két főbb teória létezik e különös jelenség magyarázatára.

A hányinger alapvetően bizonyos élelmiszerektől illetve az erős ízektől való undorodáshoz társul.

A terhesség korai szakaszában gyakori kísérőjelenség a hányingerForrás: https://www.kardiokozpont.hu/hireink/szivpanaszai-osszefugghetnek-a-horkolassal-es-az-alvaszavarral

Ezért az egyik elmélet szerint valószínű, hogy a terhességi hányinger az egyik módja annak,

hogy távol tartsa az anyát olyan ételektől, amelyek zavart okozhatnak az anyagcserében,

különösen a terhesség korai szakaszában, amikor a magzat a legsérülékenyebb.

Forrás: Wikimedia Commons

A másik elmélet azt állítja, hogy a terhességi hányingert a magzat által kiválasztott, és az első trimeszterben a placentaépítéshez fontos hormonok okozzák. E teória szerint a hányinger tehát csak a terhesség egyik szerencsétlen mellékhatása.

Mi lehet az oka, hogy fémes ízt éreznek szájukban a kismamák?

Egy másik érdekes tünet, ami várandósság esetén jelentkezik, a szájban tapasztalható fémes íz. A terhes nők jelentős többsége, mintegy 90 %-a tapasztal változást az ízérzékelésében, az a legáltalánosabb, hogy gyakran savanyú, vagy fémes ízt éreznek.

Ez a jelenség is az első trimeszterben a legerősebb, amikor a leggyorsabban emelkedik az ösztrogénszint, de a pontos okok még nem ismertek.

A terhességnek számos különös élettani kísérőjelensége vanForrás: Getty Images

Korábban a cinkhiányt okolták ezért, ám egy 2009-ben publikált japán tanulmány széleskörű mintavizsgálat eredményeként azt találta, hogy a cinkszintek

normális értéket mutatnak a terhesség első trimeszterében.

Egy másik lehetőség, hogy a terhességi korai szakaszával együttjáró extra mennyiségű hormon befolyásolja a hólyag funkcióit.

Forrás: BSIP/FERNANDO DA CUNHA / BSIP/Fernando Da Cunha

2006-ban a Bristol Egyetem kutatói azt találták,

hogy a hólyag-retenciótól szenvedő páciensek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak fémes ízt,

ami megszűnik, mihelyt kezelik a problémát. Ez azért lehetséges, mert az agynak az ízért  és a hólyagkontrollért felelős régiói nagyon közel fekszenek egymáshoz.

Lehetséges, hogy valaki nem veszi észre, hogy babát vár?

Meglehetősen gyakori, hogy sokan a laborvizsgálat elvégzéséig nem is észlelik a terhességüket. Az orvostudományban ezt az állapotot kriptikus terhességnek nevezik.

A jelenség nem ritka, 500 terhességből legalább egyet félútig, és 2500 terhességből egyet a laborvizsgálat elvégzéséig nem észlelnek. Ennek az az egyik legfőbb oka, hogy néha az állapotos nő továbbra is vérzik, ami  félrevezető lehet egy ideig.

Forrás: pexels.com

Ez a fajta, pecsételő típusú vérzés olyan úgynevezett rendes elvonási vérzésnek számít, ami akkor jelentkezhet, ha a nő fogamzásgátló tablettát szed.

Néhány nőnek a szokásosnál alacsonyabb a terhességi hormonszintje

(hCG: human chronionic gonadotropin), ami azt jelenti, hogy a terhesség szimptómái (például a gyakori émelygés) kevésbé észrevehetők. Olyan esetben, amikor a magzat az átlagosnál kisebb méretű, hosszabb ideig nincs az anyának nyilvánvalóan érzékelhető pocakja. Emiatt a terhességi szimptómákat is gyakran félreértik, és ezeket tévesen gyomor illetve bélrendszeri, vagy stressz okozta problémáknak gondolják.

Teherbe eshet-e valaki, aki már állapotos?

Az emlősöknél, például egereknél, a nyulaknál vagy a macskánál igen, de az úgynevezett túlmegtermékenyítés lehetősége, még ha ez nagyon ritka is, de az embernél is megvan.

2017-ben az Egyesült Államokban egy béranyánál felfedezték, hogy az ikerterhességének az egyik magzata valójában az ő biológiai fia.

Forrás: PhotoAlto/Anne-Sophie Bost

A béranya a mesterséges fogantatás után nagyjából három héttel később lett terhes.

A túlmegtermékenyítés akkor következhet be, ha a nő ovulál miután terhes lett. Ez azonban nagyon ritka az embernél, mert a fogantatás utáni hormonális változások rendszerint megakadályozzák, hogy a petefészek petét szabadítson fel, sőt, a terhesség alatt nyálkadugó alakul a méhnyakban, aminek meg kell akadályoznia hogy a sperma felússzon a petefészekig.