Nem is gondolnánk, hogy mennyi minden hat egy irodai környezetben az általános jóllétünkre, az egészségünkre. Például nem mindegy, hogy az ablak, amely mellett ülünk, hogyan kondicionálja a környezetét, a térarányok, vagy akár csak a felületi színek miatt kényelmesnek érezzük-e a teret, esetleg az építéshez használt anyagok fizikai tulajdonságai pozitív komfortérzetűvé teszik-e számunkra az irodabelsőt. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) most ezzel kapcsolatban végez kutatást, ahol a mesterséges intelligencia bevonásával rendhagyó megközelítést hoznak az építészeti, belsőépítészeti tervezési folyamatokba.

Az egészségre is hatnak az épületek

Az egészség, mint szempont egyre inkább felértékelődik az épületek létrehozásakor, tervezésekor - számolt be kedden az egyetem az Origó kérdésére. A tudomány ma már foglalkozik vele, bár az épületet használó ember kevésbé érzékeli, hogy miként hat az egészségére, ha elektromos vezetékek futnak a falban, hogy eltérő akusztikai kondíciók tartoznak a különböző felületekhez, vagy hogy a mesterséges fény tulajdonságai, így például a szín-, a fényhőmérséklet, a káprázás, a kontraszt hogyan befolyásolják a közérzetünket egy szobában, egy irodában.

A mesterséges intelligencia bevonásával rendhagyó megközelítést hoznak az építészeti, belsőépítészeti tervezési folyamatokbaForrás: pexels.com

Nem tudatosul bennünk, hogy optikailag összetömöríti a teret, ha keresztbe csíkos mintázatú a fal vagy a beépített anyagok keménysége, puhasága melegséget sugároz-e – mutattak rá a kutatók. – Végtelen sok paraméter van, amit egy adott funkció esetében meg kell feleltetni, számításba kell venni egy épület, egy belső tér megtervezésekor.

Ahogy arról az egyetem tájékoztatott, a PTE MIK Építész Szakmai Intézetének munkatársai elgondolkodtak azon, hogy ezekből az ismérvekből lehet-e rendszert építeni, hogy a számos fizikai tulajdonságot másként sorolnák-e be egy munkatér vagy egy lakótér megtervezése esetén.

Több kérdést megfogalmaztak a témával kapcsolatban: például lehet-e valamiképp kondicionálni, hogy egy tér egészségesebb legyen és milyen paraméterek alapján fogalmazható ez meg? Programozható-e képletszerűen, mérnöki, akár informatikai megoldások segítségével úgy a tér, hogy az egészséges legyen a használója számára? A parametrizált komfortról szóló kutatást a szakemberek a munkaterekre szűkítették le.

Nem hagyják figyelmen kívül a mesterséges intelligenciát

A tavaly nyáron kezdődött egyéves projektben pilot helyszínként olyan céget kerestek, ahol nagy létszámban dolgoznak munkavállalók irodai környezetben. A pécsi szakemberek kérdőíven érdeklődtek a munkatársaknál a munkahelyükkel kapcsolatos elvárásaikról, szimulációs helyzeteket teremtettek, virtuális térben létrehozott mintamegoldásokat is felépítettek számukra. 

Az új kutatások szerint nem mindegy, hogy az ablak, amely mellett ülünkForrás: pexels.com

A program maga a „Biomedical Engineering" témakörrel foglalkozik, és az egészség, illetve a mérnökség viszonya sok szempontból kerül górcső alá – tájékoztatott az egyetem.

A munkahelyi komforttal foglalkozó kutatócsoport több rangos publikációt jelentetett meg a témával kapcsolatban, míg a parametrizált komfort, mint téma a doktori képzésbe is bekerült.
Talán úgy tűnik, hogy éppen az individualizmust irtjuk ki magunkból, építészekből, hogy parametrizálni akarjuk a tervezési folyamatot, de ezen a területen sem hagyhatjuk figyelmen kívül a mesterséges intelligencia megjelenését – mondta Dr. Medvegy Gabriella, a PTE MIK dékánja. – Ezzel a kutatással azt feszegetjük, hogy hol van e két terület határa: ez egyfajta smartszemlélet, csak most nem a környezetből, hanem az emberből, annak egészségéből indulunk ki.

Hozzátette: ez pedig gyökeresen megváltoztathatja az épülettervezés folyamatát.