A NASA kutatói egyre nagyobb aggodalommal figyelik a földi mágneses mező változásait. A kozmikus sugárzástól védő pajzs ugyanis nagy területen gyengül. Hogy miért, annak okát még keresik a szakemberek - írja a Science Alert tudományos portál.

A Dél-Amerikától egészen Afrika délnyugati részéig terjedő Dél-atlanti Anomália már évek óta foglalkoztatja a tudományos élet képviselőit. Ez egy nagy kiterjedésű „folt", ahol a mágneses mező különösen gyenge. A jelenség a földi életre nincs hatással, a műholdakra és a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) viszont már annál nagyobb veszélyt jelent, a folton keresztülhaladó űreszközök ugyanis jobban ki vannak téve a kozmikus sugárzásnak. A Napból érkező töltött részecskék károsítják a műholdak rendszereit, ami kezdetben nem tűnik komolynak, idővel azonban megvan a veszélye a súlyosabb meghibásodásoknak, adatvesztéseknek is.

A NASA szakértője, Terry Sabaka geofizikus szerint a földi mágneses mező egy komplex képződmény, amit elsősorban a Föld mélyén található olvadt vas áramlása generál. Erre a mozgásra ugyanakkor több tényező is hatással van, az egyik az afrikai kontinens alatt, a külső mag és a földköpeny között húzódó sűrű kőzetréteg (angol nevén African Large Low Shear Velocity Province), ami az áramlás zavarásával hozza létre Dél-atlanti Anomáliát.

A Dél-atlanti AnomáliaForrás: NASA

Viszonylag friss megfigyelés, hogy a folt lassan északnyugati irányba mozdul el, és kettéválni látszik. Hogy ez miként befolyásolja a Dél-atlanti Anomália jövőjét, nem tudni. 11 millió évvel ezelőtt egy mostanihoz hasonló anomália már okozott zavart a mágneses mezőben, ezért több kutató is úgy véli, a jelenség nem a mágneses pólusváltás előfutára lehet.

A kutatók tovább folytatják a folt megfigyelését.