Az emberi szervezet két típusú zsírszövetet tartalmaz: a fehér (vagy más néven sárga) zsírt, amely raktározza a kalóriát, míg a barna zsír, amely inkább elégeti. Előbbi felelős az elhízásért, míg utóbbiak nagymértékű hőtermeléssel gondoskodnak a hőháztartásunkról. Nem is akárhogyan: ez a zsírszövet a káros fehér zsírsejtek raktárait használja fel.
Éppen ezen tulajdonságuknál fogva vehetik fel hatékonyan a harcot az elhízás és a cukorbetegség ellen.
Szakemberek szerint különösen a has körül lerakódott zsír veszélyes, ami számos tanulmány eredménye szerint összefügg az anyagcsere problémákkal, az inzulin rezisztenciával, illetve a szívbetegségekkel is.
A barna zsírsejtekből sajnos nincs túl sok a szervezetünkben, ráadásul a mennyisége a korral együtt folyamatosan csökken és nincsenek bevált módszerek sem ezek felépítésére a testben.
Yu-Hua Tseng, a Harvard Egyetem kutatója és munkatársai azonban kidolgoztak egy megoldást.
A tudósok a CRISPR (angolul clustered regularly interspaced short palindromic repeats, azaz „halmozottan előforduló, szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések") génszerkesztő technológiát használták annak érdekében, hogy a barna zsírsejtek jótékony tulajdonságait adják a fehér zsírszövetekhez.
Tseng és munkatársai a kísérlet során a fehér zsírt barna zsírrá alakították: a CRISPR segítségével az UCP1 nevű protein gént célozták meg, amely kifejezetten a „jó zsírsejtekben" nyilvánul meg.
Alapvetően az a feladata, hogy a kémiai energiát hővé alakítsa
– magyarázta Tseng a New Scientist online tudományos portálnak. – Az így kapott sejtek jobban hasonlítanak a barna zsírsejtekre, és több mitokondriummal rendelkeztek, mint a tipikus fehér zsírsejtek, amelyek az energia előállításában és annak elraktározásában játszanak szerepet.
A kutatók ezeket elnevezték HUMBLE sejteknek, amiket olyan egerekbe ültettek bele, amelyeknek legyengült az immunrendszere. Az állatokat ezután magas zsírtartalmú táplálékkal etették. A tizenkettő hetes tesztidőszak alatt a kísérleti egyedek még mindig nem mutatták a diabétesz jeleit, és a súlyuk sem gyarapodott.
Tseng szerint a jövőben ezt a technológiát potenciálisan fel lehet használni az elhízással és anyagcsere-rendellenességekkel érintett emberek kezelésében.
Hozzátette azt is, hogy az ilyen kezelés olyan emberek számára lehet megfelelő alternatíva, akik nem tudnak lefogyni csak a gondosan megválasztott étrenddel és testmozgással.
Hangsúlyozta azonban, hogy további kutatásokra van szükség az emberi vizsgálatok megkezdése előtt.