A faj egyik legjobb ismerője Szénási Valentin, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, akitől Harmos Krisztián gyors szóbeli segítséget kapott, hogy milyen módszerrel, milyen élőhelyeken keresse a bogarat.
Az elkövetkező napokban közvetlenül sötétedés után, elemlámpával járta be a környék jobb állapotú gyepjeit, és két helyszínen sikerrel járt. A lámpa fényében, a fű fölött alacsonyan repülő szarvas álganéjtúrókat nem nehéz észrevenni és meghatározni. Megtalálásukat inkább az nehezíti, hogy nagyon rövid ideig, 15-30 percig rajzanak, így esténként csak egy-egy szűkebb területet tudnak átvizsgálni. Ez az Európa-szerte ritka bogárfaj
föld alatti gombafajok (köztük szarvasgombák) egyedeire rakja petéit,
akár fél métert is leásva a szag alapján megtalált termőtestekhez. Lárvái a gombában fejlődnek és bábozódnak, imágói áttelelnek, majd májustól augusztusig rajzanak.
Melegkedvelő sztyepp- és erdőssztyepp-fajként szárazabb gyepekben, nyílt erdőkben fordul elő.
Most kimutatott kozárdi élőhelyei felhagyott szőlők helyén, szarmata mészkövön kialakult félszáraz irtásrétek. Ezek a gyepek a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területéhez tartoznak, egyikük (a Pohánka nevű dűlő) a Natura 2000 hálózat része is. Szerencsés tény, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében vannak, a rajtuk folyó természetvédelmi gyepkezelés pedig az erdőssztyepp jellegű vegetáció (gyep-, erdő-, és cserjés foltok mozaikjának) fenntartását szolgálja.
A Kozárdon található félszáraz irtásréteket eddig is a Nógrádi Tájegység kiemelkedő természeti értékei között tartottuk számon. Gyepkezeléseiket többek között a termetes habszegfű, az erdélyi virágszöcske, a keleti rablópille, a hegyi törpeboglárka és a pannongyík élőhelyi igényeinek megfelelően végezték. Az új adatok fényében szakmai továbblépésnek tartják, hogy ezentúl a szarvas álganéjtúró ismert igényeit is figyelembe véve végezzék munkájukat.
(Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/veletlenul-kerult-elo-egy-ertekes-rovarfaj-a-nogradi-tajegysegben)