A régészek több mint tizenhárom egyiptomi koporsót fedeztek fel Szakkara ókori nekropoliszában, egy úgynevezett temetési aknában. Az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium jelentése szerint ezeket valamiért egymásra halmozva temették el.

A körülbelül 2500 éves, fából készült szarkofágok olyan jó állapotban kerültek elő hogy azokon a kékre, aranyra, fehérre, fekete és vörösre festett, bonyolult mintázatok is jól kivehetők. Az ezekben eltemetett egyének személye azonban egyelőre még rejtély - írja a LiveScience online tudományos portál.

Az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium jelentése szerint a szarkofágokat azóta nem nyitották ki, amióta a holttestek több mint kétezer éve belekerültek, így fokozottan óvatosan kell bánni velük.

A leletek 2500 éve érintetlenekForrás: Egyptian Ministry of Tourism and Antiquities

A szakemberek egy közel tizenegy méteres, mély aknában találták meg őket. Úgy valószínűsítik, hogy még többet fognak találni majd az akna oldalán található, lezárt fülkékre hasonlító mélyedésekben.
Leírhatatlan érzés, amikor egy ilyen, új régészeti felfedezésnek lehetünk a tanúi – írta Khaled Al-Anani, az egyiptomi Idegenforgalmi és Régiségügyi Minisztérium minisztere a Twitteren, amikor beszámolt a leletről.

Ezek, a most felfedezett koporsók a legnagyobb volumenű leletnek számítanak Szakkarában azóta, hogy tavaly októberben harminc szarkofágot találtak egyetelen titkos rejtekhelyen a nekropolisz területén belül.

Az egyiptomi kutatásokat végző, amerikai kutatócsoport, az American Research Center in Egypt (ARCE) szerint most felfedezett fakoporsók, illetve a tavalyi, Al-Assasif rejtekhelyén megbújó tárgyi leletek is

részei annak a feltételezetten nagyszámú emberi és állati maradványnak, amelyek Egyiptom első fővárosában, Szakkara óriási nekropolisz- és piramiskomplexumában temettek el.

A Kairótól mintegy 30 kilométerre, délre elhelyezkedő Szakkara az első és a második dinasztia idején uralkodó királyok utolsó pihenőhelye. Itt található a szakkarai nekropolisz leglátványosabb építménye, Dzsószer fáraó lépcsős piramisa, amely a világ legrégibb nagy méretű kőépülete.