Kétmillió évvel ezelőtt az emberelődök hőforrásokban főzhettek

A hőforrásoknak az egykori emberelődök életmódjára is hatása volt

A tudósok váratlan felfedezésre bukkantak, miközben üledékeket gyűjtöttek annak megállapítására, hogy milyen lehetett egykor az ősi éghajlat az Olduvai-szorosban, Tanzánia északi szakadékvölgyében. Az általuk vizsgált helyszínek valószínűleg hidrotermikus forrásokkal voltak tele, körülbelül 1,8 millió évvel ezelőtt. A PNAS tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint könnyen elképzelhető, hogy az emberelődök ezeket a hőforrásokat használhatták a főzéshez.

A természet lassú tűzhelyét használhatták

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a spanyol Alcalá Egyetem régészei még 2016-ban végeztek az Olduvai-szurdokban terepi felméréseket a becslések szerint 1,7 millió éve lerakódott üledékes kőzetrétegen, egy 3 kilométer hosszú szakaszon. Alig néhány centivel lejjebb egy markánsan eltérő sötét agyagréteget vettek észre, amely körülbelül 1,8 millió évvel ezelőtt rakódhatott le.

A hőforrásoknak az egykori emberelődök életmódjára is hatása volt Forrás: MIT

Ez az első alkalom, amikor a kutatók konkrét bizonyítékokat tudnak bemutatni annak a lehetőségére, hogy az emberek a hidrotermális környezetet erőforrásként használták

– mondta Roger Summons, a MIT Föld, Légköri és Bolygótudományi Tanszékének (EAPS) geobiológia professzora a ZME Science online tudományos lapnak. – A hőforrásokkal tarkított tájon valószínűleg összegyűltek az állatok és az egykori emberelődöknek is lehetősége volt főzni.

Ez a feltűnő különbség az üledékrétegekben a környezet és a klíma hirtelen változása felé mutat, amely mintegy 1,7-1,8 millió évvel ezelőtt következett be. A korábbi elemzések arra a következtetésre jutottak, hogy a kelet-afrikai régió akkoriban vált fokozatosan egyre szárazabbá.

Rejtélyes baktériumokat találtak

A kutatók laboratóriumi körülmények között megvizsgálták a területen lerakódott üledékes kőzetet. Elemzésük lipideket tárt fel, amelyek levélviasz maradványokat tartalmaznak, ám az üledékekben található lipidek egy része eredetileg nem növényekből származott.

Rájöttek, hogy a lipidek egy meghatározott baktériumcsoportba tartoznak, amelyet a szakemberek több mint 20 évvel ezelőtt, egy teljesen más környezetben tanulmányoztak.

Ezek a baktériumok ugyanis a Yellowstone Nemzeti Park hőforrásaiban élnek: a Thermocrinis ruber kizárólag olyan, nagyon forró vizű forrásokban él meg, ahol a vízhőmérséklet legalább 80 Celsius-fokos. A tanzániai kőzetmintákban ugyanolyan lipidek voltak, mint amilyenekkel e baktérium rendelkezik.

Az Olduvai Paleoantropológiai és Paleoökológiai Projekt keretein belül vizsgálták a mintegy 1,7 millió éve lerakódott üledékes kőzeteket Forrás: MIT

A minták egy részében ugyanazok a bakteriális lipidek voltak, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy az Olduvai-szurdokban egykoron magas hőmérsékletű hőforrások fakadtak 1,7 millió évvel ezelőtt

– mutatott rá Ainara Sistiaga, a kutatás egyik vezetője. – Mivel a hasadék egy tektonikailag és vulkanikusan is igen aktív terület volt, ez egyáltalán nem csoda.

Figyelembe véve a környéken élt emberelődök által készített állati maradványokból és kőből készült tárgyak gazdagságát, a tudósok szerint könnyen lehet, hogy a hőforrások forró vizével könnyebben fogyaszthatóvá tették az élelmüket: a húst, a keményebb gumókat vagy épp a gyökereket.

Azt is feltételezik, hogy időről-időre állatok beleestek a vízbe és ott lelték a halálukat: a hominidák pedig csak kihalászták a tetemeket, amelyek addig megfőttek.

A szakemberek azonban hozzáteszik: ezek egyelőre még csak feltételezések, a kutatásokat tovább folytatják.