A mérések kezdete óta nem voltak olyan komoly tüzek az Arktiszon, mint most - írja a Live Science.

A nyár beköszöntével az Északi-sarkon is olvadás indul el, a hó és jég visszahúzódásával ugyanakkor megjelennek a térségben a bozót- és erdőtüzek.

A méréseket 17 évvel ezelőtti kezdete óta most a legrosszabb a helyzet: csak július első felében annyi szén-dioxid keletkezett a természeti csapás miatt, mint amennyit egy Kuba vagy Tunézia nagyságú ország egy év alatt kibocsát. 

A sarkvidék helyzetét az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata követi nyomon, a gyűjtött adatok alapján június eleje óta több mint 100 helyen tombolt tűz a régióban. 

A helyzet kétségtelenül aggasztó, mi sem számítottunk ennyi bozóttűzre" - adott hangot aggodalmainak Mark Parrington, a program vezető tudományos munkatársa.

Mik azok a zombitüzek?

A téli hónapokban a nyári bozóttüzek kialszanak, a hó és jég alatt azonban a talaj számos helyen tovább parázslik, így olvadás idején ezeknél az ún. "forrópontoknál" a vegetáció könnyen ismét lángra kaphat.

A helyzet azért is aggasztó, mert a természeti katasztrófák miatt az örökké fagyott talaj, vagyis a permafroszt fokozatosan felenged, ennek nyomán pedig rengeteg üvegházhatású gáz, főként szén-dioxid és metán kerül a levegőbe, tovább melegítve bolygónkat.

Tűz a tundrán (illusztráció)Forrás: NPS/National Park Service

Meddig tarthat?

Az Arktiszon általában május és október között pusztítanak tüzek, a legrosszabb helyzet július és augusztus környékén tapasztalható. Már tavaly is rengeteg helyen lángra kapott az Északi-sark növényzete, 2019 júniusában emiatt 50 megatonna szén-dioxid került a levegőbe.

2020 ebből a szempontból túlszárnyalja majd az előző évet, a Copernicus számításai alapján január és augusztus között a tundrát emésztő bozót- és erdőtüzek 244 megatonna szén-dioxidot bocsátottak ki.

Ráadásul az üvegházhatású gázok mellett számos más szennyező anyag is a környezetbe kerül, amik eljutnak Európába, Kanadába és Oroszországba.