Ott, ahol a kórokozó megjelenik, száz százalékos a pusztulás

A horvát Öko Kvarner Egyesület szerint amennyiben nem tesznek nagyon gyorsan valamit a még élő példányok megmentése érdekében, a nagy sonkakagylók (Pinna nobilis) az év végéig teljesen kipusztulhatnak az Adriai-tengerben.

Napnyugta az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán. A tenger legnagyobb kagylófaja egy kórokozó miatt került végveszélybeForrás: Elter Tamás

Tudósok ezért a napokban az államfőhöz, a kormányfőhöz és a házelnökhöz fordulnak, hogy adjanak meg minden állami támogatást ahhoz,

hogy a még élő sonkakagylókat karanténba helyezhessék és megpróbálkozhassanak intenzív szaporításukkal.

Luka Katusic, a Horvát Környezetvédelmi Intézet munkatársa elmondta: a nagy sonkakagyló először Spanyolország déli partjainál kezdett kipusztulni, miután megtámadta egy kórokozó.

A nagy sonkakagyló közel egy méter hosszúra is megnőForrás: Adriatic Explorers - Marine Life & Wrecks

A betegség nagyon gyorsan elterjedt az egész Földközi-tengerben.

Horvátországban először tavaly májusban vették észre, hogy a kagylókkal történik valami, de akkor már az egész horvát tengerpartot érintette a fertőzés. Ott, ahol a kórokozó megjelent, a sonkakagylók száz százalékban elpusztultak - mondta.

Csak hideg vízben válik inaktívvá a kórokozó

Zarko Jakovic, a pulai akvárium biológusa jelezte: tavaly mintegy háromszáz egyedet mentettek ki a tengerből és helyezték át őket a pulai akváriumba, ahol a kagylókat megpróbálták ellenőrzés alatt szaporítani, de mindössze harminc maradt meg belőlük.

Nagy valószínűséggel már fertőzöttek voltak, amikor hozzánk kerültek"

- tette hozzá a szakember.

Tavaly észlelték először a sonkakagylók tömeges pusztulását a horvát AdriánForrás: Gabbiano Azzuro Hotels & Suites/Daniela Toti

A kórokozó ugyan inaktívvá válik, ha a tenger hőmérséklete 13,5 Celsius-fok alá esik,

de a kagyló nem képes ilyen körülmények között ívni - magyarázta. Ahogy jelenleg a dolgok állnak, nagyon nehéz lesz megmenteni a sonkakagylókat, és már alig lehet élő példányokat találni - hangsúlyozta. Mint mondta, a sonkakagylók kipusztulásának súlyos következményei lehetnek az ökoszisztémára.

Algákat legelésző magashátú durbincsok raja az Adriai-tengerben. A sonkakagylók fontos szerepet játszanak a víz tisztításában, és így az ökológiai egyensúly fenntartásábanForrás: Adriatic Explorers - Marine Life & Wrecks

Egy felnőtt nagy sonkakagyló több tíz liter tengervizet szűr meg naponta,

ami hozzájárul ahhoz, hogy a tenger tiszta maradjon. Ez pedig megkönnyíti a napsugarak számára, hogy elérjék a tengerfenék neptunfüves részeit. Továbbá számos kisméretű organizmusnak adnak menedéket és otthont a kagylók - fogalmazott a biológus.

Igazgyöngy is képződhet a sonkakagyló teknőjében

A nagy sonkakagyló a Földközi-tenger öbleinek nyugalmas homokpadjain él, a sekély víztől egészen 50 méter mélységig.

Az Adriai-tengerben a legnagyobb példányok átlagban 30-50 centisek, de 120 centire is megnőhetnek.

A nagy sonkakagyló hegyes végével félig a homokba fúródik, számos bisszuszfonallal rögzíti magát, és táplálékát a vízből szűri ki.

A nagy sonkakagyló a laza üledékes aljzatba fúrja be magátForrás:Pinterest/ Elena Carbonell

Szaporodásmódja más tengeri kagylóéval megegyezik. Olykor a sonkakagylóban is képződik gyöngy. Ez sötét színű, de ritkán tűzpiros is akad közöttük.

Sonkakagyló-telep egy tengerifű mezőnForrás: Axios Delta National Park/Thermakios Gulf Protected Area

Régebben úgynevezett tengeri selymet készítettek belőlük. Szimbiózisban él az ajtónálló rákkal, más néven kagyló-őrrel (Pinnotheres veterum). A Pinna nobilis az 1970-es évektől védett Horvátországban.

(Forrás: MTI)