Néhány éven belül drónok szűrhetik ki a mezőgazdasági területeken virágzó parlagfüvet, de a gépi látást már most is használják történelmi helyszínek felkutatására vagy műemlékvédelmi épületek felmérésére. A gépi látás ma még nem is sejtett távlatokat nyithat meg a tudományban azáltal, hogy a mozgókép alapú adatgyűjtés és annak kiértékelése egy gép általi működést indít el. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) jelentős kutatások zajlanak a gépi látás mezőgazdasági hasznosítására, hamarosan pedig a Zalaegerszegen megépített, a hazai járműipari kutatás-fejlesztési kapacitások erősítését szolgáló járműipari tesztpályával (ZalaZone) végeznek közös vizsgálatokat szenzorika, képfelismerés, automatizálás területeken. Az itt telepített korszerű smart környezet jelentősen előmozdíthatja a karon zajló drónos kutatásokat - tájékoztatta a PTE szerkesztőségünket.

Valós idejű reakcióra is lehetőséget ad

A mindennapi élet szinte valamennyi területét átszövi az informatika, ám a kutatók továbbra is keresik, hogy még milyen módon fordíthatnák az emberiség javára e tudományt. A PTE MIK-en évek óta zajlanak a jel- és a képfeldolgozással kapcsolatos kutatások, amelyek a különböző rendszerek komplexitása révén már a mesterséges intelligencia irányába mutatnak.

Az, hogy vizuális információkra támaszkodnak ezek az eszközök, maga jelenti a gépi látástForrás: Pécsi Tudományegyetem

 Azt vizsgáljuk, hogy a számítógépek, kamerák és egyéb szenzorok miként képesek felfedezni, követni, észrevenni bizonyos célobjektumokat, illetve felismerni ezek valamilyen interakcióját, majd lekövetni a mozgásukat

– tájékoztatott az egyetem. – A képi adatok ilyen mélységű feldolgozása már valós idejű reakcióra is lehetőséget ad, így működik például az összes önvezető jármű.

Hozzátették: az, hogy vizuális információkra támaszkodnak ezek az eszközök, maga jelenti a gépi látást.

Csoportos drónvezérlésForrás: ELTE/YouTube

Ahogy arról az egyetem beszámolt, a karon 2012-ben kezdtek behatóbban foglalkozni drónokkal, először a Breuer Marcell Doktori Iskolához kapcsolódóan műemléki épületek felmérését, bejárását végezték e szerkezetekkel. Az ott szerzett tapasztalatok indították el a kutatókat arra a kérdésre való válasz megkeresésére, hogy

miként lehet ezeket az eszközöket biztonságos mérőplatformként üzemeltetni, azaz meghatározott módon navigálni, és a méréshez szükséges ideig egy helyben tartani.

Azt is vizsgálták, hogy az egyes feladatokra milyen drónok alkalmasak és meddig képesek repülni egy huzamban.

Felismeri a parlagfüves területeket is

A kutatások ezután az agrárium irányába fordultak, az egyik irány a parlagfű detektálásával kapcsolatban bontakozott ki, hiszen az allergiát kiváltó növényt érintően jelenleg a mezőgazdaságban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy miként lehet pontosan felismerni a magasból. Az ilyen jellegű felméréseket a mai napig helikopterrel végzik, amely személy- és költségigényes, ráadásul jelentős mértékben függ az időjárási viszonyoktól.

A parlagfüvet is kiszűrnékForrás: MTI/Rosta Tibor

Az egyetem meglátása szerint ezt nagyon jól ki lehetne váltani drónokkal, oly módon, hogy a berendezés felismeri, hol található parlagfű, odarepül, felvételeket készít, esetleg térképet is összeállítana a parlagfüves területekről és azok állapotáról.

A kihívást egyelőre a növények levegőből való felismerése és detektálása, valamint a drónok repülési időtartama jelenti.

Utóbbira a pécsi kutatók az üzemanyagcellában látják a megoldást, ilyen jellegű kutatások a világon is csak néhány helyen zajlanak.

Autonóm robotok és drónok működését tesztelik

Az egyetem tájékoztatása alapján új irányt vehetnek a drónos kutatások a zalaegerszegi járműipari tesztpályával való együttműködés elindításával. A ZalaZone tesztpálya a pécsi kar autonóm robotjainak és autonóm drónjainak működés közbeni kipróbálására teremt kiváló lehetőséget.

Ezek az eszközök korlátozott autonóm cselekvésre is képesekForrás: Hindustan Times

A korszerű infrastruktúra ugyanis biztosítja, hogy kamerákkal és egyéb szenzorokkal kövessék a járműveket, mivel a környezetbe egy olyan felügyeleti rendszert építettek be, amely előreláthatóan a jövő városaiban is meglesz – hangsúlyozta az oktatási intézmény a hozzánk eljuttatott anyagban. – A jövőben várhatóan a drónok is szerepet kapnak a városok, az épületek felügyeletében, mint ahogy a forgalmi helyzetek, a forgalmi dugók figyelését is részben ilyen berendezésekkel oldják meg.

A drónok által rögzített információk akár a forgalomirányítást is befolyásolhatják, például a forgalom gyorsabb haladása érdekében online akár rövid időre is át lehet velük programozni a jelzőlámpákat.

Ezek szimulálására és tesztelésére kiváló körülmények adódnak a zalaegerszegi pályán.