Először találtak vaskori szőlőprést a mai Libanon területén libanoni és német régészek. Ezzel már régészeti leletek is alátámasztják, hogy Föníciában bort állítottak elő.

Nagy mennyiségben készíthettek bort a vidéken

A Krisztus előtt hetedik századból származó, figyelemreméltóan jó állapotú prést a Tell el-Burak település mellett folyó ásatások során tárták fel - közölte a Tübingeni Egyetem és a bejrúti Amerikai Egyetem kutatócsoportja.
Voltak szöveges források, melyek az észak-babilóniai Büblosz ókori kikötővárosból származó föníciai borról szóltak, most pedig már régészeti leletek is alátámasztják, hogy Föníciában bort állítottak elő – mondta Helene Sader professzor.

Így nézhetett ki az időszámításunk előtt a hetedik századból származó présForrás: COURTESY OF THE TELL EL-BURAK ARCHAEOLOGICAL PROJECT / DRAWING BY O. BRUDERER

Korábbi Tell el-Burak-i kutatások már megmutatták, hogy a környéken kiterjedt szőlőművelés folyt.
Sader és régész kollégái azt gondolják, hogy néhány száz éven át nagy mennyiségben készítettek bort ezen a vidéken. 

Borászatuk komoly hírnevet szerezhetett

A borivás szerves része a történelemnek: nem csak a palack évjárata miatt, hanem az erjesztett szőlő évezredek óta tartó hagyománya végett is. A bor és az emberiség ilyen mértékű összefonódásának köszönhetően a régészek törekednek olyan felfedezéseket tenni, amelyek hozzájárulnak mindkettő megértéséhez. Pontosan ez történt a mai Libanon területén. 

A vaskori szőlőprés medencéje a mai Libanon területénForrás: COURTESY OF THE TELL EL-BURAK ARCHAEOLOGICAL PROJECT

A Tell el-Burak Régészeti Projekt által alkalmazott interdiszciplináris megközelítés lehetővé tette annak megértését, hogy ez a létesítmény hogyan épült fel, milyen volt a technológia (különös tekintettel a vakolatra), valamint hogyan zajlott a borászat folyamata a szőlő taposásától a végleges tárolásáig – magyarázta Adriano Orsingher, a németországi Tubingeni Egyetem régésze, az Antiquity tudományos folyóiratban publikált tanulmány egyik társszerzője. – A bor akkoriban fontos föníciai kereskedési cikknek számított.

A vizsgálatok szerint a medencében körülbelül 1200 liter must férhetett el, és a mai borkereskedelemhez hasonlóan, a keletkező termék nagy részét más országokba szállították, amivel még Egyiptomban is hírnevet szereztek.

(MTI, DPA, Origó)