A komoly társadalmi, egészségügyi kockázatot jelentő fertőző betegségek, új kórokozók felderítése, azonosítása, vizsgálata, valamint egy nemzetközi szintű oktató és képző központ létrehozása az újonnan felállt Virológiai Nemzeti Laboratórium feladata. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére létrejövő tudományos műhely összefogja majd a hazai tudáscentrumokat, amelyek jelentős és világméretű kihívásokra válaszokat adó, nemzetközi szinten is elismert tudományos csomóponttá válhatnak. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével két nemzeti laboratórium kezdi meg a munkát, amelyek megnyitóját szeptember 25-én délután tartották.

Felderítik és azonosítják az új kórokozókat

A Virológiai Nemzeti Laboratórium fejlesztését a fertőző betegségek világméretű terjedése és fenyegetése indokolja, amely komoly társadalmi, egészségügyi kockázatot jelent.

A most létrejött pécsi tudományos műhely célja az új kórokozók felderítése, azonosítása, teljeskörű virológiai és molekuláris biológia jellemzése,

valamint az úgynevezett 3-as és 4-es rizikócsoportba tartozó vírusok komplex vizsgálata laboratóriumi körülmények között, illetve egy hazai és nemzetközi szintű oktató és képző centrum létrehozása. 

Jakab Ferenc: "Vizsgálataink egyik fő iránya a vírusfertőzések elleni védekezések hatékony módjainak kifejlesztése"Forrás: PTE/Csortos Szabolcs

Mivel igen speciális kutatási területet érintünk, így az európai laboratóriumok hálózata meghatározó szerepet tölt be a fertőző betegségek ellen vívott küzdelemben – mondta a pénteki megnyitón Prof. dr. Jakab Ferenc virológus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont és a most felállt Virológiai Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

Hazánkban a Pécsi Tudományegyetem rendelkezik az egyetlen ilyen komplex virológiai kutatólaboratóriummal, amelyet tisztán kutatási és nem járványügyi feladatok elvégzésére hoztak létre.

Prof. dr. Jakab Ferenc hozzátette azt is, hogy az itt munkát végző szakemberek a nemzetközileg is elismert, kimagasló tudományos eredmények elérését tűzték ki célul, de az egyedülálló laboratóriumi egység fontos vonzerő lehet a külföldről hazatérni kívánó kutatók számára is.

A hívószó: zoonózisok

Az ország egyik legmagasabb szintű virológiai laborja komoly szerepet vállal az új koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Többek között erre épül rá a most indult nemzeti projekt is.
A Virológia Kutatócsoport elsődleges kutatási területe az állatokról-emberekre terjedő, úgynevezett virális zoonózisok vizsgálata – mutatott rá Prof. dr. Jakab Ferenc. – Nem véletlenül ez, hiszen a zoonózis ma az egyik legfontosabb hívószó a fertőző betegségek esetében, ugyanis a tudományos kutatások alapján a humán betegségek mintegy 60 százaléka állati eredetű.

Többféle hatóanyagot vizsgálnak jelenleg is a hazai kutatólaborokbanForrás: MTI/Sóki Tamás

Ráadásul az ilyen irányú vizsgálatok száma nemzetközi szinten is jelentősen megnőtt, hiszen az új betegségek megjelenése gyakoribbá vált, amit a szakemberek szerint elsősorban a környezeti,- és emberi tényező együttes hatása eredményezhet. Éppen ezért a vizsgálatok igen magas szakmai kompetenciát és megfelelő laboratóriumi infrastruktúrát igényelnek.Mint azt a megnyitón kiemelték, a Virológiai Nemzeti Laboratórium létrehozásának fontosságára a koronavírus-járvány mutatott rá. A tudományos központ ugyanis egy olyan, országos összefogást  reprezentál, amely megpróbálja egybegyűjteni a hazánkban jelenleg is folyó kiemelkedő virológiai kutatásokat.

Ennek a központját hozták létre a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában.

Megoldásokat keresnek a reprodukció különféle zavaraira

A baranyai megyeszékhelyen, a Pécsi Tudományegyetem bázisán jött létre a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium is, amelynek létrehozását a magyar társadalomban tapasztalható jelentős reprodukciós-zavar indokolta. Magyarországon az összes meddőségi problémával küzdő házaspárok száma ugyanis eléri a párok 15 százalékát, azaz évente mintegy 150 ezer pár küzd meddőségi problémákkal.

Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos, neuroendokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának elnöke, egyetemi tanár, a kutatóközpont egyik laborjábanForrás: MTI/Sóki Tamás

Innovatív gyógyászati, multidiszciplináris eszközökkel keresünk megoldást erre a komplex problémára – magyarázta a pénteki megnyitón dr. Kovács L. Gábor akadémikus, a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője. – Most arra vállalkozunk, hogy élvonalbeli kutatásokkal hozzájáruljunk a sikeres meddőségi kezelések növekedéshez, új kutatási programokat dolgozzunk ki és osszuk meg a tudásunkat nemzeti és nemzetközi szinten.

Az új nemzeti laboratórium kutatási profilja épp úgy lefedi a fogamzás előtti, mint az az alatti és az utáni kutatási területet.

Ezekről Dr. Kovács L. Gábor a pénteki sajtótájékoztatón elárult néhány konkrétumot is:

  • Magyarországon egyedülálló módon megteremtik a méhátültetés és petefészek átültetés lehetőségeit,
  • vizsgálják a petefészek öregedésének biomarkereit,
  • folytatódnak az epigenetikai kutatások,
  • megbecsülik az anyaméh fogamzóképesség idősávját,
  • szeretnénk jobban megérteni a magzat és az édesanya közötti molekuláris kommunikációt,
  • magzati diagnosztikát végeznek anyai vérből,
  • valamint nemzeti reprodukciós regisztert hoznak létre.

A szakember hangsúlyozta: a sikeres meddőségi kezelés, ezen belül az asszisztált reprodukciós kezelések hatékonyságának növeléséhez, a demográfiai stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlenek a humán reprodukció területén végzett széleskörű, innovatív, élvonalbeli infrastrukturális háttérrel támogatott integrált klinikai kutatások és fejlesztések.

A reprodukció különféle zavarainak sokoldalú kutatása a Pécsi Tudományegyetemen már hosszú évekre nyúlik vissza: ezen a területen az elmúlt években számos kiemelt minőségű tudományos közlemény és öt szabadalom is született.