Sósvízű tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt a bolygó déli-sarkvidéknél egy nagy földalatti tó mellett.

Újabb tavakat fedeztek fel másfél kilométer mélyre a felszín alatt

Olasz kutatók, akik a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be felfedezésükről, két évvel ezelőtt azonosították a nagyobbik tavat, amelyről szintén kibővítették az ismereteiket.

A Mars bolygót egykor kiterjedt hidroszféra boríthattaForrás: Science Photo Library/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Sebastian Kaulitzki/Science Phot

Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondájának radarja által gyűjtött adatok segítségével

több száz mérfölddel (egy mérföld 1,65 km) kiterjesztették a kutatási területet.

 

A Mars pólusán lévő jégsapkák fagyott szén-dioxidon kívül szilárd halmazállapotú vizet is tartalmaznakForrás: Wikimedia Commons/NASA and The Hubble Heritage Team

A becslések szerint 20-szor 30 kilométeres, a jeges felszín alatt 1,5 kilométerre lévő sósvízű tó mellett három kisebb, különböző méretű víztestet fedeztek fel, amelyek függetlenek a nagy tótól.

A mélyben rejtőző sós tavaknak folyékony lehet a vize

Sebastian Emanuel Lauro, a római Roma Tre Egyetem tudósa vezette kutatócsoport hasonló módszert alkalmazott, mint amelyet a Földön is használnak, hogy feltárják a Déli-sarkvidék és a kanadai arktikus sarkvidék rejtett tavait.

Felfedezéseik több mint 100 radarmegfigyelésen alapulnak, melyeket a Mars Express 2010 és 2019 között végzett.

A jéggel teli Korolev-kráter a MarsonForrás: ESA/DLR/FU Berlin

Az űrszondát 2003-ban indították útnak. Ezek a potenciális víztestek

mind megnövelik annak az esélyét, hogy a Marson, vagy a Mars belsejében mikrobiális élet létezhet.

A só magas koncentrációja valószínűleg megakadályozza, hogy megfagyjon a víz.

A Curiosity utolsó szelfije a Vera Rubin hegyvonulatánál. A Mars ma száraz és kietelen égitestForrás: NASA/JPL-Caltech/MSSS

A Mars déli sarkpontjánál a felszíni hőmérséklet a becslések szerint mínusz 113 Celsius-fok,

mely a mélységgel egyenes arányosságban fokozatosan melegszik.

A víztestek biológiai szempontból érdekesnek tűnnek, "a jövőbeli Mars-misszióknak célpontja lesz ez a régió" - emelték ki a tudósok.

Egykor kellemes környezeti feltételek lehettek a Marson

Nagyjából négymilliárd éve a Mars még meleg és nedves planéta volt, csakúgy, mint a Föld. A vörös bolygó azonban a múltban azzá a sivár és száraz világgá változott, ahogyan jelenleg is ismerjük.

A Mars északi pólusán elterülő jégsapkaForrás: NASA/JPL

A tudomány mai álláspontja szerint az élet csak akkor alakulhat ki egy bolygón, ha a felszínén folyékony halmazállapotú víz van jelen. Ez utóbbi feltételhez azonban elengedhetetlen,

hogy a bolygó a központi csillagának az úgynevezett lakhatósági zónáján belül legyen.

A Naprendszerben ez a terület a Vénusz és a Mars bolygó fél nagytengelye közötti zónát jelenti.

Még mindig sok a nyitott kérdés a Mars egykori óceánjáról és éghajlatárólForrás: ESA

Amikor a Mars keringése során perihéliumba, vagyis napközelbe kerül, belép a lakhatási zónába, de a vékony és ritka marsi atmoszféra nem teszi lehetővé, hogy a bolygó felszínén nagyobb egybefüggő vizes területek alakuljanak ki.

A Lomonoszov-kráter és az egykori óceáni környezet rekonstrukciós grafikájaForrás: BBC

A magnetoszféra hiánya valamint a vékony légkör miatt erős kozmikus sugárzás éri a bolygó felszínét, ami további komoly kihívást jelent az élet számára. Számos kutatás azt mutatja,

a távoli múltban a Mars sokkal élhetőbb világ volt a jelenlegi állapotához képest.

Hogy az élet kialakulhatott-e a vörös bolygón, az még egyelőre nyitott kérdésnek számít.

(Forrás: MTI/AP)