Az univerzum legextrémebb planétáját vizsgálta először az exobolygókat kutató misszió. Az Európai Űrügynökség (ESA) CHEOPS nevű műholdja a WASP-189b gázóriásról gyűjtött információkat.

A szélsőséges tulajdonságokkal rendelkező bolygóról szerzett legújabb ismereteket az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban mutatta be a nemzetközi kutatócsoport. A CHEOPS 2019-ben indult útnak, hogy Naprendszeren kívüli bolygókat, úgynevezett exobolygókat vizsgáljon meg közelebbről.

A legmodernebb csillagászati módszerek és technológiák révén már 25 éve lehetséges olyan bolygók felfedezése, amelyek nem a Naprendszerbe tartoznak, hanem más csillagok körül keringenek. Kis számuk és hatalmas távolságuk miatt a Földhöz hasonló exobolygók felfedezése hatalmas kihívást jelent. Az eddig felfedezett több mint 4200 exobolygó nagy része szilárd felszín nélküli gázóriás, így a Jupiterhez, a Naprendszer legnagyobb bolygójához hasonló.

A CHEOPS feladata nem új bolygók felfedezése, hanem a már ismertek alaposabb megismerése. Az elmúlt hónapokban a WASP-18 bolygórendszerrel foglalkozott, amely a Naprendszertől 322 fényévnyi távolságban, a Mérleg csillagképben található - írja a kutatásban résztvevő Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) közleménye.

A bolygórendszer középpontja a HD 133112 jelű csillag.

 

Ez a legforróbb csillag, amelyet valaha bolygórendszerben találtak.  

Körülötte kering a WASP-189b, egy gázóriás. Bár az ilyen bolygók teljesen alkalmatlanok az életre, a csillagászok számára különösen érdekesek, mert megismerésük jelentősen hozzájárul az ősrobbanás utáni univerzum megértéséhez.

A WASP-189b különlegessége, hogy nagyon rövid, kevesebb mint három földi napnak megfelelő idő alatt kerüli meg anyacsillagát, ráadásul 20-szor közelebb, mint amekkora a Föld-Nap távolság - mondta Monika Lendl osztrák asztrofizikus, a legfrissebb kutatás vezető szerzője, jelenleg a Genfi Egyetem kutatója.

A kutatók feltárták, hogy a WASP-189b másfélszer akkora, mint a Jupiter, és az eddig ismert egyik legextrémebb bolygó. "A CHEOPS segítségével megmértük, milyen fényes a bolygó és ebből következtettünk hőmérsékletére - 3200 Celsius-fokos.

Ilyen magas hőmérsékletnél megolvad a vas, és gáz halmazállapotúvá válik" - fejtette ki a kutató. Bár nem mutattak ki közvetlenül vasat a bolygón, jelenléte feltételezhető a szakértő szerint.

Egy ultraforró Jupiterről beszélhetünk" - mondta Lendl.

A CHEOPS-misszió során a további megfigyelésekkel azt akarják feltárni, hogy a bolygó hőmérséklete idővel változik-e, és hogyan változik térben a gázatmoszféra. A bolygó mindig ugyanazt az oldalát fordítja csillaga felé. Így egyik oldala állandó világosságban van, másik oldala állandó sötétségben. Ezért a főként hidrogénből álló légkör a naptól távoli oldalon mindig hűvösebb, mint a napos oldalon - közölte a Berni Egyetem.

A HD 133112 is különleges.

A kékes fényű csillag lényegesen nagyobb, és több mint 2000 Celsius-fokkal forróbb is, mint a Nap.

Olyan gyorsan forog, hogy alakja nem gömbölyű, hanem elliptikus. A nagy távolság miatt a CHEOPS nem látja közvetlenül a célobjektumokat, hanem közvetett módszerekre, például az úgynevezett tranzitmódszerre van utalva. Amikor például a Föld elhalad a Nap előtt, annak csak egytizednyivel csökken a fénye a bolygó árnyéka miatt. A módszer segítségével a fényesség csökkenésének mértékéből lehet következtetni a bolygó átmérőjére.

A CHEOPS az ESA és Svájc közös missziója, svájci részről a Berni Egyetem vezeti a Genfi Egyetemmel együttműködésben. A szonda 700 kilométeres magasságban lévő, sarkvidéki röppályáján öt éven át mintegy 500, Naprendszeren kívüli bolygót fog alaposabban megvizsgálni.

(MTI/APA/sda)