A világ első, napvilágot látott és értékelhető ősmadár fosszíliája körülbelül 150 millió éves. A legrégebbi, madarakhoz köthető ősmaradvány valójában egyetlen toll fosszíliája, amit közel 160 éve, még 1860-ban találtak meg a bajorországi solnhofeni felső jura kori palabányában. A tudósok évek óta próbálják megfejteni a lelet körül kialakult rejtélyt.

Az új kutatások szerint az egyedi leletnek számító toll valóban olyan alakú, mint amilyenek az Archaeopteryx elsődleges tollai lehettek mintegy 150 millió évvel ezelőtt. Sőt, további érdekességnek számít, hogy a tollat ugyanott találták meg, mint ahol négy ősi madár csontvázát. A bajorországi solnhofeni lelőhelynek köszönhetjük ezt a kivételes felfedezést, ami a szakemberek szerint arra is utal, hogy a madarak a hüllők csoportjának egy ágából, a theropoda dinoszauruszokból fejlődhettek ki. Az Archaeopteryx-nek valószínűleg szárnyai és tollai voltak, amelyek hasonlóvá tették a mai madarakhoz, ugyanakkor a csőrében fogak sorakoztak.

Archaeopteryx fosszíliájaForrás: AFP

Az elmúlt 160 évben a tudósok arról vitatkoztak, hogy ez a toll vajon ugyanahhoz a fajhoz tartozik-e, milyen lehetett az eredeti színe és hogy hol helyezkedhetett el az állat testén – mondta Ryan Carney, a Dél-floridai Egyetem munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az új technikákat a régi kövületekkel és a szakirodalommal ötvöző tudományos nyomozói munkával végre meg tudtuk oldani ezeket az évszázados rejtélyeket.

Ahhoz képest, hogy az Archaeopteryx evolúciós szempontból az egyik legérdekesebb, és összességében az egyik legismertebb őslény, meglepően kevés lelet akad belőle.

Ezért is olyan nehéz a tudomány számára a tanulmányozása.

Két Archaeopteryx rekonstruált képeForrás: leemage/©Florilegius/Leemage/Florilegius

A Scientific Reports tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint az „ősmadár" tolla valószínűleg fekete színű volt. A kövület által megragadott pigmenttestek mintázatának újbóli elemzése megerősítette ezt a korábbi feltételezést, valamint annak a valószínűségét is, hogy

a toll nem lehetett irizáló vagy fényes árnyalatú.  

De más kérdés is akad: egy tavaly közzétett tanulmányban a szakemberek azzal érveltek, hogy „a toll görbülete túlságosan súlyos" lenne egy Archaeopteryx számára, ám az új cikk szerint a toll görbülete és súlya fajonként nagyon változó lehet, különösen a felső szárny esetében, ezért nem zárható ki az egyezés.

A madaraktól eltérően apró fogaik voltak
Az Archaeopteryx az eddig ismert legkorábbi és legprimitívebb madár, amely német neve az angolszász országokban is elterjedt Urvogel, vagyis „ősi madár". A jelenlegi uralkodó álláspont szerint primitív madár lehetett, amely a jura kimmeridge-i és tithon korszakában élt, körülbelül 146–151 millió évvel ezelőtt. Valamennyi ismert egyed fosszíliáját a mai Németország területén találták, a solnhofeni litográf palában. A madaraktól eltérően apró fogaik voltak és hosszú, csontos farkuk, mint a korukban élt dinoszauruszoknak. Tollaikról kevesebb az információ, mint egyéb részeikről, de struktúrájukban és formájukban már hasonlóak lehettek a mai madarak tollaihoz.

Természetesen itt aligha ér véget a vita.

Bár 150 év alatt egyre többet tudunk meg az Archaeopteryx kövületekről, beleértve a tollak különböző formáit, színeit és funkcióit, további kutatásokra van szükség a maradványok alaposabb megismerése érdekében, ami mérföldkőnek bizonyul a madarak evolúciójának megértése szempontjából.