Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT).

Közel az ősrobbanáshoz

A hat galaxis a fekete lyuk körül helyezkedett el, amikor az Univerzum kevesebb, mint egymilliárd éves volt. Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz.

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) felvételén a csillagászok hat galaxist számláltak össze egy szupernagy tömegű fekete lyuk környezetébenForrás: ESO/L. Calçada

A felfedezés segít jobban megérteni a szupernagytömegű fekete lyukakat, amelyek nagy sebességgel formálódnak és érik el hatalmas méretüket. Ilyen fekete lyuk található a Tejútrendszer középpontjában is.

Az új információk alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a fekete lyukak gyors növekedésre képesek

nagy, hálózatszerű szerkezetekben, melyek rengeteg gázt tartalmaznak - olvasható az EurekAlert tudományos portálon.

Illusztráció egy fekete lyukrólForrás: Science Photo Library via AFP

Kutatásunkat főként az a vágy hajtotta, hogy megértsük ezeket a sok kihívást jelentő csillagászati objektumokat, a korai univerzum szupernagytömegű fekete lyukait.

Ezek extrém rendszerek és jelenleg nem létezik jó magyarázatunk a létezésükre"

- mondta el Marco Mignoli, a bolognai Nemzeti Asztrofizikai Intézet (INAF) kutatója, az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban bemutatott tanulmány vezető szerzője.

Nem volt eddig magyarázat az egymilliárd naptömegre

A VLT segítségével végzett új megfigyelések során látott galaxisok gázból álló kozmikus "pókhálóban" találhatók, mely több mint 300-szor nagyobb területet foglal el, mint a Tejútrendszer. "A kozmikus háló szálai olyanok, mint a pókháló szálai. A galaxisok ott vannak és nőnek, ahol a szálak keresztezik egymást, a szálak mentén áramlik a gáz, mely táplálja a középpontban lévő fekete lyukat és a galaxisokat is" - fejtette ki Mignoli.

A Nagy Medve csillagkép két látványos spirál-galaxisa, az M81 és az M82. A galaxisok magjában általában szupernagytömegű fekete lyukak találhatókForrás: Wikimedia Commons/Anttler

Az egymilliárd naptömegű fekete lyukkal rendelkező hálószerű szerkezetből a fény abból az időszakból érkezett hozzánk, amikor az Univerzum mindössze 0,9 milliárd éves volt - mondta a kutató. A legelső fekete lyukak, amelyek valószínűleg az első csillagok összeomlásával keletkeztek,

nagyon gyorsan növekedhettek,

hogy az Univerzum életének első 0,9 milliárd évében elérjék milliárdnyi Nap tömegét.

A szupernagy tömegű fekete lyuk rendszere a Szextáns csillagképbenForrás: ESO, IAU and Sky & Telescope

A csillagászok azonban nem tudtak magyarázatot adni arra, hogyan állhat rendelkezésükre elegendő mennyiségű "üzemanyag", mely lehetővé teszi, hogy ilyen rövid idő alatt hatalmas méretűre növekedjenek ezek az objektumok.

A titokzatos sötét anyag állhat a jelenség hátterében

Az új felfedezés viszont magyarázattal szolgálhat: a "pókháló" és a benne lévő galaxisok elegendő gázt biztosítanak, mely szükséges ahhoz, hogy a központi fekete lyuk gyorsan szupernagytömegűvé váljon. A nagy, hálózatszerű szerkezet kialakulásához a csillagászok szerint a titokzatos sötét anyag alkotta hatalmas úgynevezett haló lehet a kulcs.

A sötét anyag Tejút körüli eloszlásának (kék szín) művészi illusztrációjaForrás: Wikimedia Commons

Ezek a láthatatlan anyagból álló nagy régiók vélhetően nagy mennyiségű gázt vonzottak a fiatal Univerzumban. A gáz és a sötét anyag együtt alkotja a hálószerű szerkezetet, melyben fejlődhettek a galaxisok és a fekete lyuk.

Fekete lyuk művészi illusztrációjaForrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

A most észlelt galaxisok a leghalványabbak közé tartoznak, melyeket a jelenlegi teleszkópok még képesek megfigyelni.

A felfedezéshez több órán át tartó megfigyelésekre volt szükség az elérhető legnagyobb optikai teleszkópokkal, köztük a VLT-vel. "Úgy véljük, csak a jéghegy csúcsát láttuk és az a néhány galaxis, melyet olyan távol, egy fekete lyuk körül felfedeztünk, csak a legfényesebbek" - mondta Barbara Balmaverde, az INAF csillagásza.

(Forrás: MTI)