Galaktikus szörnyeteg felfedezéséért járt a fizikai Nobel-díj

Vágólapra másolva!
A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapta idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Penrose azt fedezte fel, hogy az általános relativitáselmélet megjósolja a fekete lyukak keletkezését, míg Genzel és Ghez a Tejútrendszer centrumában lévő szupermasszív fekete lyukat, a Saggitarius A*-t azonosította.
Vágólapra másolva!

Roger Penrose matematikailag bizonyította, hogy a fekete lyukak Albert Einstein általános relativitáselméletének közvetlen következményei. Maga Einstein nem hitt a mindent, még a fényt is elnyelő fekete lyukak létezésében. Tíz évvel a világhírű fizikus halála után azonban Penrose matematikailag bizonyította, hogy a fekete lyukak létrejöhetnek, sőt, részletesen le is írta őket, miként nézhetnek ki; belsejükben úgynevezett szingularitás uralkodik, ahol az összes általunk ismert fizikai törvény érvényét veszti.

Penrose úttörő munkája alapvetően hozzájárul Einstein általános relativitáselméletéhez.

Reinhard Genzel és Andrea Ghez az 1990-es évek óta vizsgálja a Tejútrendszer centrumában elhelyezkedő Sagittarius A* néven ismert szupernagy tömegű fekete lyukat. A kutatókat a galaxisunk centruma körül keringő csillagok mozgása vezette nyomra.

Pályájuk alapján a Tejút közepén egy körülbelül négymillió naptömegű objektumnak kell lennie.

A Genzel és Ghez által kidolgozott módszerrel, a Föld legnagyobb teleszkópjait felhasználva a kutatók keresztül tudtak nézni a galaxis középpontját eltakaró gázrétegen, és ki tudták küszöbölni a földi légkör torzító hatásait. Eredményük az eddigi legmeggyőzőbb bizonyíték, hogy a Tejút közepén egy szupermasszív fekete lyuk rejtőzik.

David Haviland, a fizikai Nobel-bizottság tagja (b) és Goran K. Hansson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára bejelenti, hogy a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez (kivetítőn, b-j) kapja az idei fizikai Nobel-díjat. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós a csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeik miatt érdemelték ki az elismerést Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Fredrik Sandberg

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak, az összeg felét Penrose kapja, a másik felén Genzel és Ghez osztozik.