Félig hím, félig nőstény madarat találtak

A ritka egyed úgy néz ki, mintha középen kettévágták volna, és egyik fele tisztán hím, másik fele tisztán nőstény jellegzetességeket mutat.

Amikor egy állat egyik oldala hímnek, másik oldala nősténynek látszik, bilaterális günandromorfiáról beszélünk. A jelenség már korábban is ismert volt az állatvilágban. Leginkább a rovarok, lepkék esetében tanulmányozott, de ismert a rákoknál, és ritkán előfordul madaraknál.

A kutatók által felfedezett günandromorf madár egy rózsásmellű kardinális (Pheucticus ludovicianus). Nem csak a szárnyain, de farkán is kiütközik mindkét nem tulajdonsága;

míg a jobb oldalon a hímekre jellemző rózsaszín szárnybélés, valamint feketés szárny- és faroktollak láthatóak, addig a madár bal felén a tojók narancssárga szárnybélése, és barnás tollazata figyelhető meg.

Forrás: Powdermill Nature Reserve

Nem csak a madár külseje, de agya és szaporító szervrendszere is élesen elkülönül hím és tojó részekre.

Ugyanez igaz a nemi kromoszómákra is: ha az állat bal felét vizsgáljuk, genetikailag tisztán nősténynek tűnhet az állat, ha csak a jobb felét nézzük, akkor azt hihetnénk, hímmel van dolgunk.

Forrás: Powdermill Nature Reserve

A kardinálist megtaláló pennsylvaniai Powdermill Avian Research Center nagyjából 13 000 madarat gyűrűz meg évente a Powdermill park területén. 1962-es működésük óta mindössze tíz esetben fedeztek fel günandromorf példányokat, a legutóbbit – szintén egy rózsamellű kardinálist - 2005-ben gyűrűzték meg.

Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy a furcsa madár képes-e ilyen állapotban szaporodni. Mivel madarak többségében csak a bal oldali petefészek és petevezető fejlődik ki, elméletben rakhat tojásokat, amennyiben fiatalon párosodik egy hímmel. A pártalálás azonban nehézségekbe ütközhet, hiszen a rózsásmellű kardinálisok énekesmadarak, és egyáltalán nem tudni, hogy a günandromorf egyed éneke nem zavarja-e össze fajtársait.