Fokozottan védett kisemlősünk, a közönséges ürge (Spermophilus citellus) az év egy jelentős részét átalussza, a hidegebb hónapokat földalatti járatrendszerének hálókamrájában vészeli át. Az első egyedek már augusztus közepétől elkezdhetik hosszú pihenőjüket.

A megfigyelések szerint először az idősebb hímek vonulnak el, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen tavasszal ők ébrednek a legkorábban (néha már március első felében), hogy az április elején kezdődő szaporodási időszakra a lehető legjobb területeket foglalhassák el. Az idei meleg szeptemberben az ürgék sokáig aktívak maradtak, de az október elején hűvösebbre és csapadékosabbra forduló időjárás már az ez évi fiatalokat is aludni „küldte", egy-két renitens kivételével. 

Közönséges ürge (permophilus citellu) udvarlás idején. Évente csak egyszer szaporodik. Nyár végétől egészen a tél legvégéig dermedt téli álmot alvó állatok hímjei már április elején, közepén felébredve „saját” területet foglalnak, hogy a később még álmosan előbújó nőstényeket már rendezett birtokviszonyok között várják. Bár kolóniában élnek, mégis minden egyednek külön földalatti járatrendszere van, így a párzás után a hímek magukra hagyják a nőstényeket, melyek így maguk szoptatják és nevelik fel a kölyköket.Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/szep-almokat

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának teljes működési területét tekintve a Kelet-bükki Tájegységbe eső, Szirmabesenyő és Miskolc határán található repülőtéren élő kolónia a legnépesebb (tavaly 1000 egyed körülire becsülték létszámukat). Az egykor mezőgazdasági kártevőnek tartott, mára azonban drasztikusan megfogyatkozott (elsősorban élőhelyeinek megszűnése okán) hazai állományú ürge a rövid füvű gyepterületek lakója. Legelőkön, vagy repülőterek rendszeresen kaszált területein találja meg életfeltételeit, bár napjainkban ismerünk autópálya rézsűjében, vagy bevásárlóközpont parkolójának nyírt pázsitján élő kolóniákat is (ez utóbbiak azonban mindig kényszerűségből, jobb híján választott élőhelyek).

Közönséges ürge ( Spermophilus citellus). Fotó: dr. Takács András AttilaForrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/urgesors-es-urgeles

A Kelet-bükki Tájegység területén napjainkban ismert öt ürgeállomány közül a fentebb említett az egyetlen reptéren élő, a másik négy legelőkhöz kötődik. Ez utóbbiak közül a legnagyobb létszámú (idei felmérések alapján nem sokkal marad el a szirmabesenyőitől), legstabilabb kolónia a Bükkalján, Tard községtől keletre, az un. Száraztó (dűlőnév) kiterjedt legelőin él. A Száraztó területe része a Natura 2000 hálózatnak (HUBN20009, Tard környéki erdőssztyepp kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület). Régebben, a XX. század közepéig ez a legelő közvetlenül érintkezett a többi bükkaljai legelővel, a délre futó vízfolyásokat kísérő gyepeknek köszönhetően még a Borsodi-sík legelőivel is, élő kapcsolatot biztosítva az ürgék és egyéb, gyepekhez kötődő növény- és állatfajok állományai számára is. Mára a gyepek jó részét feltörték, szántóként hasznosítják, azok között megszűnt az összeköttetés. Izolálódtak a területek és velük együtt az ott előforduló élő természeti értékek állományai is.

Ez a jelenség sajnos a genetikai elszegényedés, leromlás veszélyét hordozza. Nagyon fontos lenne az összeköttetés újbóli megteremtése, a természetközeli élőhelyek összefüggő hálózatának kialakítása!

 

Közönséges ürge (Spermophilus citellus). Az ürgék állományai az ember tájátalakítótevékenységének következtében sajnos meglehetősen elszigetelődnek, így világviszonylatban a természetvédelmi helyzetük aggasztónak nevezhető, Magyarországon azonban egyelőre viszonylag jelentős nagy egyedszámú állományait találjuk. Európa ürgéinek törzsállománya hazánkban él, megóvásuk a mi feladatunk! Fotó: dr. Takács András AttilaForrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/urgesors-es-urgeles

A területet több száz éve legelőként hasznosítják. Napjainkban juhokkal, kecskékkel, szarvasmarhákkal, és csekélyebb létszámban még lovakkal is legeltetik. Ráadásul az ürgék nagy szerencséjére, talajtani okok miatt olyan kopár, gyér növényzetű vízmosások is találhatóak itt, melyek szűkebb környezetében azokat a nehezebb időszakokat is átvészelte az állomány, amikor is évekre teljesen megszűnt a legeltetés, vagy intenzitása minimálisra csökkent. A fent felsorolt haszonállatok mindegyike más „technikával" legel, így igazán mozaikos, eltérő növényzeti bor

Kotorék nyílik a csipkebokor tövében. aki ürgét akar számolni, leghelyesebb, ha azok szép kerek nyílású, majd függőleges lefutású föld alatti járatainak lyukait számlálja meg. Mert az ürge hol fenn van a felszínen, hol lent lapul a talpunk alatt (kis képzavarral mondhatjuk, hogy „talpunk alatt fütyül az ürge”), de a lyukakat a figyelmes szemlélő biztosan számba tudja venni. A szakemberek ugyanis egy ürge egyedhez 3-6 lyukat valószínűsítenek.Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/szep-almokat

Az ürgék szempontjából nagy jelentőséggel bírnak a területen elszórtan álló cserjék és vadgyümölcsök, melyek egyrészt a kotorék bejáratát rejthetik, másrészt gyümölcseik az ürgék táplálékkínálatát színezik. Rágcsálóként természetesen főleg növényevők, de a kora tavaszi időszakban jellemző a rovarevés, amikor is legtöbbször a fekete gyalogcincér (Carinatodorcadion aethiops) az áldozat. Nyár közepétől a hullott gyümölcsöt is szívesen fogyasztják (almát, körtét, de főleg a mirabolánt, más néven „vadszilvát", vagy „cseresznyeszilvát").

Az alábbi videón közönséges ürge (Spermophilus citellus) látható, illetve füttyögése hallható a Bükkalján.

(Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (https://www.bnpi.hu/hu/hir/szep-almokat))