A lombkoronákat összekötő kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hajnan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hajnani gibbon megmentésére. A kizárólag fán élő faj egyedei számára nagy gondot okoztak a Rammaszún tájfun nyomán keletkezett károk, megnehezítve számukra a fák közötti közlekedést.

A többiek hamar követték a példáját

A hajnani gibbon (Nomascus hainanus) a Föld legritkább emberszabású faja. A gazdasági fejlődés, a fakitermelés és erdőirtás hatására már 2014-ben is a kihalás szélén állt, amikor Kína keleti partjaira lecsapott az elmúlt fél évszázad legerőteljesebb vihara.

A szupertájfun 15 méter széles vízmosásokat vájt a hegyi erdőkbe, keresztülvágva a gibbonok fák lombkoronájában vezető útvonalait.

A kizárólag fán élő faj egyedei számára nagy gondot okoztak a Rammaszún tájfun nyomán keletkezett károkForrás: Wikimedia Commons

A lombkoronák összekötöttsége létfontosságú a gibbonok számára, mivel kizárólag fán élnek. Az erdő széttöredezettsége ezért hatalmas kihívás fennmaradásuk biztosítása szempontjából" – mondta Bosco Pui Lok Csan, a Hongkong Új területek régiójában lévő Kadoorie farm és botanikus kert vezetője.

A tájfun után Csan és munkatársai megfigyelték, hogy a majmoknak gondot okoz, hogy áthágják az erdőben keletkezett új hézagokat. Amikor sikerült nekik, akkor "nagyon veszélyes útvonalakon közlekedtek, hosszú ugrásokat és hatalmas eséseket hajtottak végre a kevés megmaradt fa között".

Ezért a lombkoronákat összekötő kötélhidat építettek a hézagok fölé, a majmok útvonalára.

Mozgásérzékelő kamerákat is telepítettek a környékre, hogy megfigyeljék, van-e mozgás a kötélpályán.
A kilenc gibbonból álló csoport, amelyet leginkább érintett az erdő széttöredezettsége, nem vette azonnal igénybe az új utakat: csak 176 nap eltelte után rögzítették a kamerák az első olyan felvételeket, amelyeken a pályát használó gibbon látható. Ezután azonban a többiek hamar követték a példáját.

A kötélhíd csak rövidtávú megoldás

Több mint 470 napon keresztül folytatták a kutatók a megfigyeléseket, ezalatt több mint 200 képet és 50 videót készítettek a kötelet használó akrobata majmokról.

A lombkoronák összekötöttsége létfontosságú a gibbonok számáraForrás: XINHUA via AFP

A kötélhíd csak rövidtávú megoldás, az őshonos fák visszatelepítése az elsődleges megoldás az erdők egységének helyreállításához – emelte ki Csan. – Ez az ideiglenes út ugyanakkor más gibbonfajok esetében is jelentős természetvédelmi hatással járhat.

Jelenleg 20 ismert gibbonfaj létezik, mindegyik Ázsiában. A legtöbbjük vagy a veszélyeztetett, vagy a súlyosan veszélyeztetett kategóriába tartozik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján.
A hajnani gibbon ma már csak a Hajnani Bawangling Természetvédelmi Területen található meg. Populációját az 1950-es években kétezer egyedben határozták meg, számuk azonban az 1970-es évekre egy számjegyűre zsugorodott a kutatók szerint. A vörös lista legutóbbi megállapítása szerint mindössze 10 felnőtt egyed él.

(MTI/AFP)