Meglehet, hogy a Föld kopár sivatagjaiban több millió fa rejtőzik

Valahogy így nézhetett ki egykor a Szahara sivataga

Első pillantásra látszólag kopárnak látszanak, de a Száhel-övezet és a Szahara sivatagának területein a részletes műholdképek és a számítógépes modellek más képet mutatnak. A kutatók szerint valójában mintegy 1,8 milliárd fa tarkítja a vidéket.

A NASA kutatóinak felmérése olyan adatokat szolgáltatott, amelyek segíthetnek az erdőirtás elleni küzdelem irányításában és a szén-dioxid-tárolás pontosabb mérésében. Összesen 1,3 millió négyzetkilométer területet vizsgáltak át, és több mint 11 000 képet elemeztek.

Még ma is rengeteg a fa a Szahara sivatagában Forrás: Pinterest

Nagyon meglepődtünk, hogy ilyen sok fa nő a Szahara sivatagában

– mondta Martin Brandt, a Koppenhágai Egyetem földrajz tanszékének professzora, a Nature szaklapban publikált tanulmány vezető szerző az AFP-nek, amiről a ScienceAlert online tudományos portál számolt be. – Természetesen vannak a hatalmas területek fák nélkül, de akadnak olyan részek is, ahol nagy a fasűrűség, sőt a homokos dűnék között is találhatunk megbújva itt-ott fákat.

Jesse Meyer, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának programozója szerint az ilyen adatok a megőrzés, a helyreállítás, valamint az éghajlatváltozás hatásainak méréséhez kiemelt fontosságúnak számítanak.

Azt azonban a szakemberek kiemelték, hogy egy-két vagy tíz év múlva meg kell ismételni a tanulmányt annak kiderítésére, hogy az erdőirtás csökkentésére irányuló erőfeszítések hatékonyak voltak-e vagy sem.

A fák, illetve a növényzet beazonosítása és megszámlálása azonban nem volt egyszerű feladat.

A nagyobb „növekedési csomópontok" viszonylag egyértelműen jelentek meg a műholdas képeken még kis felbontás mellett is, ám ahol jobban elterülnek, ott a műholdas képek is nehezen tudták megmutatni azokat.

Sokat változik a sivatag látképe Forrás: Pinterest

Brandt és csapata olyan megoldással állt elő, amely a műholdas képeket nagy felbontásban készítette, amihez egy olyan számítógépes programot kapcsolt, ami lényegében elvégezte a munkát helyettük.

De ez nem azt jelentette, hogy csak hátradőlhettek és várták az eredményeket. A feladat elvégzéséhez a tudósok ugyanis egyenként közel 90 000 fát számláltak és címkéztek meg, ami egy évbe telt. Ezután meghatározták az úgynevezett „megőrzési alapvonalakat", amivel néhány óra alatt kiszámítható eredményeket kaptak.

Más vizsgálatok becsléseken és extrapolációkon alapulnak, ám itt közvetlenül láttunk és számoltunk meg minden egyes fát, így ez az első faltól falig értékelés

– magyarázta Martin Brandt.

Niall P. Hanan és Julius Anchang, az Új-Mexikói Állami Egyetem Növény- és Környezettudományi Tanszékének kutatói szerint ezzel a technikával

bizonyos korlátozásokkal, de hamarosan világszerte fel lehet térképezni minden fa helyét és méretét.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a sivatagokban és más száraz zónákban található vegetációra vonatkozó pontos információ „alapvető fontosságú a globális szintű ökológia, biogeográfia és a szén, a víz és más tápanyagok biogeokémiai ciklusainak megértésében".

Hozzátették: azt még korai megmondani, hogy a fák pontos megszámlálása befolyásolja-e a klímaváltozás és annak gyorsulásának megértését.