Az ATL-1 műhold egy 5x5x10 centiméteres hasáb volt, amit az ATL Kft. és a H-ION Kft. közösen fejlesztett az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozása mellett.
Az űreszköz átlagosan 365 km magasságú pályán keringett és bolygónkat másfél óra alatt kerülte meg,
tíz hónap alatt nagyjából 5000-szer.
Ez mintegy 205 millió kilométer megtételét jelenti. Ilyen messze van a Mars is, amikor pályája során a Napot leginkább megközelíti. A műhold jeleit a BME területén elhelyezett, 4,5 illetve 3 méter átmérőjű parabola antennák vették. A műhold olyan frekvencián kommunikált, amit egy átlagos felszereltségű rádióamatőr is tudott figyelni.
Az apró szatellit naponta 4-5 alkalommal haladt el Magyarország felett.
Minden esetben, amikor a budapesti antenna látóterében volt, az adatátviteli sebességet megnöveltük, mert így egységnyi energiafelhasználással nagyobb adatmennyiséget lehetett letölteni. A 10 hónapos küldetés alatt 254 000 adatcsomag érkezett.
A műholdon egy világviszonylatban is úttörőnek számító magyar anyagtudományi kísérlet – ami egyben teszt is volt - zajlott. A két magyar cég egy új hőszigetelő anyagcsaládot tesztelt valós világűri környezetben.
Magyar cégek még soha nem végeztek ilyen jellegű anyagvizsgálati kísérletet, tesztelést és minősítést a világűrben.
Az ATL-1-be négy darab fedélzeti akkumulátor volt beépítve. Ezekből hármat vékony – átlagosan 1mm - de különböző alumínium-oxid alapú speciális rétegekkel vontak be.
A negyediket egy hagyományos szigetelőanyaggal, ez volt az ún. referencia akkumulátor. A cégek munkatársai azt vizsgálták, hogy melyik változat rendelkezik jobb hőszigetelő tulajdonságokkal a világűr hidege ellen.
A kísérletet az is segítette, hogy a műhold alacsony Föld körüli pályán keringett,
így gyakran váltakoztak az árnyékos és napos pályaszakaszok,
ez pedig jelentős hőmérséklet különbségeket idézett elő, ideális környezetet nyújtva a magyar fejlesztésű hőszigetelő anyagok tesztelésre. Az első adatok szerint az új anyag jól vizsgázott.
(Forrás: H-Ion Kft., ATL Kft.)