A közhiedelemmel ellentétben az etetőkön alkalmazott téli itatás legalább olyan fontos, mint a nyári kánikulában végzett. Ennek oka, hogy miközben az etető madarai alacsony víztartalmú magvakat fogyasztanak - amire sokat kell inni -, az egyre szárazabb, hómentes teleken, amikor fagy is, a vízhiány okozta kiszáradás legalább akkora probléma, mint a júliusi kánikulában.

Madaraink többségének naponta akár többször innia és akár fürdenie is kell, ami az egyre szárazabb nyarakon és hómentes teleken mind nagyobb kihívást jelent számukra. Különösen igaz ez az egyre víztakarékosabban működő településeken, ahonnan az egykor széles körben elterjedt háztáji állatok itatói is hiányoznak. Ezért a madárbarátok számára a madáritató egész éves működtetése egyik legfontosabb, alapfeladat. Tartós, több napig vagy hétig tartó kemény fagyok idején

nem csak a táplálék, de a folyékony halmazállapotú víz megtalálása is kritikus tényezővé válik a madarak túlélése szempontjából.

A fagyos levegő a szervezet hasonló fokú kiszáradását okozza, mint egy forró kánikulai nap. Ezért kell télen a madaraknak – kirándulókhoz és a hegymászókhoz hasonlóan – fokozottan ügyelniük a folyadékvesztés pótlására. 

Vörösbegy (Erithacus rubecola) fürdeni készül a frissen feltöltött téli itatón, ahol a beülőfán látszik a megmaradt jég néhány darabja. (Fotó: Orbán Zoltán).Forrás: https://www.mme.hu/az_eteto_fontos_kiegeszitoje_az_itato#az_itatok_jegtelenitese

Magától értetődőnek látszik, hogy aki szomjas, télen egyen havat vagy jeget. Csakhogy Magyarországon gyakran szárazak, hó- és zúzmaramnetesek a telek, így ez a vízutánpótlási forma nem is mindig elérhető. Ráadásul a fagyot víz fogyasztása, testen belüli felolvasztása nagyon megterhelő, különösen az alultáplált, energiahiányos szervezet számára. Arról már nem is beszélve, hogy a vízfürdő a tollazatuk tisztán tartásához is fontos. A lehető legtöbb madáretető mellett működjön itató-madárfürdő is. Azok, akik télen is itatják a madarakat tudják, hogy szárnyas kosztosaink majdnem olyan gyakran láthatóak az itatókon, mint magot, almát, cinkegolyót csipegetve.

A jég eltávolítása gondot okozhat, ha a hidegben rideggé, törékennyé váló, például kerámia itatót használunk. Ezért a legjobb 40–50 cm átmérőjű, 5–10 cm mély műanyag virágalátét itatót alkalmazni, amiben a madarak fürödni is tudnak. (Foró: Orbán Zoltán)Forrás: https://www.mme.hu/az_eteto_fontos_kiegeszitoje_az_itato#az_itatok_jegtelenitese

Az itató sérülését, eltörését úgy kerülhetjük el, ha langyos csapvizet folyatunk először a jégre, majd a felfordított itató aljára, ami megszünteti a jég tapadását, és egy tömbben kiesik a tálból. Ezt követően már csak fel kell tölteni az itatót, amihez vödör helyett szűk kiöntőnyílású locsolókannát vagy palackot használjunk, mert így el tudjuk kerülni a víz melléfolyatását, ami másnap reggelre az itatót mozdíthatatlanul az aljzathoz fagyaszthatja. Segíti a jégtelenítést a vízbe helyezett ülőrúd, mert ennél fogva könnyebben mozgathatjuk a befagyott itatót.

Miért van szükség itatókra?

Az emberkövető madárfajok többsége akkor csatlakozott hozzánk, amikor eleink még hagyományos, alapvetően háztáji állattartó gazdálkodást folytattak. A jószágok takarmánya és gyakran az ürüléke is, valamint az általuk vonzott rovarok egész évben táplálékot, a baromfiudvarok talaja porfürdőt, itatójuk pedig ivó- és fürdőhelyet biztosított madár lakótársaik számára is.

Az állatok számára a lakott területekre egyre inkább a beépítettség okozta táplálék- és vízhiány jellemző. Ezért minél inkább belvárosi környezetben élünk, annál fontosabb, hogy az állatokat - a rovaroktól a békákon, gyíkokon és madarok át az emlősökig - itatással, lehetőleg talajitatóval (a fecskéket pedig sárgyűjtőhelyek létesítésével) is segítsü 

Ami biztosan nem alkalmas itatónak

Minden olyan nyitott eszköz: hordók, esővízgyűjtők, az udvaron hagyott vödör, nyitott emésztő - sőt, nem megfelelő kialakítás esetén még a kerti tó is -,

melynek meredek, csúszós oldalfala van és 10 cm-nél mélyebb, potenciális madárcsapdaként működik.

A nyitott esővígyűjtő hordók hasonló madárcsapdák. A kisebb madarak számára veszélyt jelent az 5-10 cm-nél mélyebb víz, ezért itatónak ne használjunk mély, vízzel telt hordót, konténert; kerti tavak építése esetén alakítsunk ki sekély parti részt. Még az 5-10 cm mély itatók vizébe is érdemes beletenni egy kinyúló ágat, nagyobb, lejtős oldalú követ, ahol a madarak kényelmesen és biztonságosan tudnak állni, és szabályozni tudják fürdéskor a vízmélységet. A szomjas madarakat ugyanis mágnesként vonzza a víz csillogása és miközben inni vagy fürdeni próbálnak, belecsúszhatnak a tartályba ahonnan a pillanatok alatt átvizesedő, elnehezülő tollazattal nem tudnak kimenekülni és megfulladnak.Mire jó még az itató körüli gyep?

"A pokolba vezető út jó szándékkel van kikövezve" - tartja a mondás, ami erre a megoldásra fokozottan igaz! A félig vízzel töltött, ráadásul talajba süllyesztett műanyag láda nem csak a kis és közepes méretű madarak és emlősök (például a sün), de részben vízi állatnak számító varnagyok és ásóbéák számára is halálos veszélyt jelent, mert nem tudnak kijutni belőle.Forrás: https://www.mme.hu/itato_es_madarfurdo

Valószínűleg nincs ember, akit ne bűvölne el az emlősök kölykeinek hancúrozó, ugrabugráló játéka. Azt azonban már kevesebben tudják (mert kevesebbeknek volt lehetősége megfigyelni), hogy egyes, elsősorban közösségekben élő madárfajok fiókái (például a fekete rigók) is hasonlóan játszadoznak.

A legjobb, legegyszerűbb itató és madárfürdő a 45-50 cm átmérőjű (vagy nagyobb) műanyag virágalátét, melynek mélysége a kistestű fajok számára is biztonságos 5-7 cm. Az itatók vizét rendszeresen, lehetőleg naponta frissre kell cserélni, az elpárolgott vizet napközbeni utántöltéssel pótolhatjuk is. Télen naponta legalább egyszer el kell távolítani a jeget, és langyos csapvízzel kell feltölteni az itatót. A talajszint fölé helyezett itatóknál, különösen az ablakitatók esetében, figyeljünk a biztonságos rögzítésre, a feldőlés, leesés elkerülésére. 

Nagy forgalmú itatóknál, különösen nyáron, hetente-kéthetente érdemes a napi vízcserét megelőzően algátlanítani és akár fertőtleníteni is az itatót.

A púdertollak védelme miatt a galambok nem porfürdőznek, valószínűleg ezért tartoznak a leggyakoribb víz- és napfürdőző madarak közé a kertben. Ez a balkáni gerle (Streptopelia decaocto) a túlhevülés ellen úgy védekezik, hogy az itató vizében üldögélve napfürdőzik.Forrás: https://www.mme.hu/itato_es_madarfurdo

Ha az itató közelében több egyedet, elsősorban zöldikéket érintő madárelhullást tapasztalunk, a fertőtlenítést lehetőleg minden nap végezzük el. Ennek legpraktikusabb módja, ha naponta váltogatva két itatótálcát használunk – az egyikben itatunk, a másikat napközben fertőtlenítjük, majd öblítést követően kiszárítjuk, és másnap ezt töltjük fel ivóvízzel, közben az előző napon használt itatónál végezzük el a fertőtlenítést.

Az itatókból eltávolított komposztra helyezett jég. (Fotó: Orbán Zoltán)Forrás: https://www.mme.hu/az_eteto_fontos_kiegeszitoje_az_itato#az_itatok_jegtelenitese

Ha télen is itatunk, és van komposztálónk is, az itató naponta eltávolított jegét érdemes
erre halmozni (komposztáló hiányában egy-egy fa vagy bokor tövébe is tehetjük), mert olvadáskor a jég öntözővízként hasznosul. Az itatók akár 6-8 liternyi vizét érdemes egész évben ilyen odafigyeléssel kezelni és a naponta cserélt vizet így öntözésre felhasználni, ami éves szinten sok száz liternyi hasznosítást jelent!

Az alábbi videókon fürdőző madarakban gyönyörködhetünk.

 

(Forrás: Magyar Madártani ÉS Természetvédelmi Egyesület: https://www.mme.hu/itato_es_madarfurdo)