Már negyven millió éve léteztek a beszéd alapkövei, az ember és a majom közös elődei is ismerték a komplex nyelvi szerkezetek bizonyos szabályait - állapította meg a Zürichi Egyetem (UZH) Összehasonlító Nyelvtudományi Intézete egy mesterséges nyelvtan segítségével.

Segédnyelvet alkottak, amit a majmok jól értettek

Ezeket a szerkezeteket a majmok ugyanolyan jól értették, mint az emberek. Hogy a vizsgálat emberi és állati résztvevői számára ugyanazokat a feltételeket megteremtsék, a Simon Townsend, az UZH professzora által vezetett kutatócsoport egy mesterséges nyelvtant alkotott, melyben a mondatokat szavak helyett hangok alkotják.

Fehérpamacsos selyemmajom (Callithrix jacchus)Forrás: Wikimedia Commons/Leszek Leszczynski - Flickr

Ezután megtanították a segédnyelvet a résztvevőknek: a Zürichi Egyetemen fehérpamacsos selyemmajmoknak (Callithrix jacchus), a Texasi egyetemen csimpánzoknak (Pan troglodytes), az Osnabrücki Egyetemen pedig embereknek.

A nyelvfeldolgozáshoz szükséges egyik legfontosabb kognitív tulajdonságot vizsgálták:

azt a képességet, amelynek segítségével egy mondaton belül a szavak kapcsolata akkor is érthető, ha azokat a szavakat más mondatrészek választják el egymástól.

Az emberhez legközelebb álló főemlős a csimpánz (Pan sp.)Forrás: AFP/Gerardo Gomez

Ilyen akkor fordul elő, amikor egy vonatkozói mondatrész kerül az alany és a tárgy közé. Például: a kutya, amelyik megharapta a macskát, elszaladt. A kognitív töréspont a kutya és az elfutás közötti "nem szomszédos függőség" felismerésében rejlik.

Már az utolsó közös ősnél megjelentek a beszéd alapkövei

Ez a majmoknak ugyanúgy sikerült, ahogy az embereknek - közölték szerdán a kutatók. Az alanyt jelző hangsor után a résztvevők várták az igét, függetlenül attól, mi volt közbeékelve. A sikerességet hibás mondatokkal tesztelték: olyan hangkombinációkat játszottak le, melyek vétettek a tanult szabályok ellen. Ezekben az esetekben a selyemmajmok és a csimpánzok érzékelhetően idegesekké váltak, kétszer olyan hosszan kiáltoztak a hangszóróval, mint a szabályos mondatok esetén.

A selyemmajmok is felismerték a szándékos tévesztést a kísérletek soránForrás: Wikimedia Ciommons/ Dario Sanches/Picasa 2.7

Ez a kutatók szerint arra utalt, hogy az állatokat meglepte, hogy hibát vettek észre a nyelvtanban" 

- mondták a tudósok.

"Az eredmények szerint mindhárom faj képes a nem szomszédos függőségi viszonyt feldolgozni. A képesség tehát az emberszabásúak körében valószínűleg széles körben elterjedt" - véli Townsend.

Ez arra utal, hogy a nyelvnek ez a kulcsfontosságú jellemzője már az utolsó közös ősnél létezett.

 

Forrás: SchisCom

"Mivel az újvilági majmok ága 40 millió éve vált el az emberek családfájától, ez a fontos kognitív képesség már sokmillió évvel az emberi nyelv evolúciója előtt kialakulhatott" - emelték ki a szakértők.

(Forrás: MTI/APA/sda)