Több országot érintő földrengés volt vasárnap este Svájcban, Glarus kantonban. A Richter-skála szerinti 4,4-es erősségű rengéseket észlelték a környező országokban. A jelenség azonban nem egyedi: a földrengések jelentik a legnagyobb természeti kockázatot. A szeizmikus veszély a Svájc délnyugati részén fekvő Wallis kantonban a legmagasabb.

A nagyobb rengést kettő kisebb is követte

A Richter-skála szerinti, körülbelül 4,4-es erősségű földrengés rázta meg vasárnap este a svájci Glarus kantonban található Elm településének környékét. A 20:35-kor jelentkező, tíz-tizenkét másodpercig tartó földmozgás egész Svájcban, sőt a környező országokban is érezhető volt.

Svájcban évente mintegy 500 földrengést jegyeznek felForrás: Pexels.com

A földrengés epicentruma a Kärpf néven ismert hegy alatt található – közölte a svájci Zürichi Szövetségi Technológiai Intézet (ETHZ) Svájci Szeizmológiai Szolgálata (SED). – Ezt a rengést követte még egy 2,7-es erősségű szintén Elmnél, majd egy másik ugyanolyan nagyságrendű egy perccel később, a már Bázel kantonban található Gelterkindennél.

A SED szerint ekkora földrengés az epicentrum közelében már károkat okozhat, de az EN24 News-nak nyilatkozó tisztviselők szerint egyelőre nem érkezett bejelentés a helyi hatóságokhoz.

Az utórengéseket is vizsgálják

A vasárnapi földrengés azonban nem számít egyedi esetnek Svájcban. Az alpesi országban rendszeresek a mérsékelt földrengések, ugyanakkor a Svájci Szeizmológiai Szolgálat szerint „bárhol és bármikor bekövetkezhet egy erős, akár katasztrofális következményekkel járó rengés is". Svájcban évente mintegy ötszáz kisebb-nagyobb földrengést jegyeznek fel. Épp ezért képvisel kiemelt kutatási területet a szeizmikus veszélyre való megfelelő felkészülés, amelyhez a tudósok továbbfejlesztett modelleket, új és pontosabb adatokat, valamint a történelmi forrásokra alapozott és felülvizsgált becsléseket használnak.

A Svájc délnyugati részén fekvő Wallis kantonban a legmagasabb a szeizmikus veszélyForrás: Getty Images/iStockphoto/Fedor Selivanov

Hamarosan valós időben meg tudjuk jósolni a földrengések utóhatásait – állítják a zürichi műszaki egyetem (ETH Zürich) szakemberei, akik eredményeieket a Nature tudományos szaklapban publikálták. – Egy ilyen tudományos felfedezésnek messzemenő következményei lesznek a polgári védelem szempontjából: megbízhatóbb döntéseket tesz lehetővé az emberek kiürítésével kapcsolatban, miközben lehetővé teszi a mentőmunkások számára, hogy erőfeszítéseiket ennek megfelelően irányítsák, de segíti az úgynevezett kritikus infrastruktúra, például az erőművek biztosítását szolgáló intézkedések végrehajtását is.

A tanulmány szerzői kidolgoztak egy módszert annak meghatározására, hogy a földrengések sorozatának vége lesz-e, vagy azt még erőteljesebb földrengések követik-e.

Az általuk vizsgált, releváns paraméter, az úgynevezett „b-érték" volt, amely a rengések nagysága és száma közötti kapcsolatot jelzi. A laboratóriumi mérések azt mutatták, hogy ez az érték közvetetten jelzi a földkéreg „stressz állapotát".

A SED szerint azonban elméletileg az ország 26 kantonjának bármelyikében, bármikor bekövetkezhet egy földrengésForrás: SED

A kutatók bebizonyították, hogy a „b-érték" szisztematikusan változik egy földrengés során, így a rendszerük az általuk vizsgált esetek 95 százalékában pontosnak bizonyult. Ez azért is fontos, mert míg a legtöbb nagy földrengést nem előzik meg előrejelzések, mindig több ezer utórengés követi őket, amelyek gyakorisága és nagysága idővel elhalványul.

Két svájci kanton különösen veszélyeztetett

A SED szerint a legnagyobb kockázatú régió Wallis hegyvidéki kantonja, ezt követi Bázel, Graubünden, majd St. Gallen, tehát a Rajna völgye és Svájc középső része. Csak Graubünden kantonban, és különösen az Engadine völgyben magasabb a kockázati becslés, mint azt korábban a szakemberek feltételezték.

Felső-Engadin, St. MoritzForrás: Wikimedia Commons/Biovit

A szervezet által néhány éve közzétett egy modellt, amely bemutatja a lehetséges jövőbeni földrengéseket és a kapcsolódó földmozgásokat, amelyek helyenként változnak. Ez az úgynevezett szeizmikusveszély-modell új és pontosabb adatokat és továbbfejlesztett prediktív modelleket használ, mint a korábbiak. Eszerint az egyes régiók veszélyességi szintjére vonatkozó becslések 2004 óta csak kismértékben változtak.

Svájc feljegyzett történelmének legnagyobb földrengése 1356-ban történt Bázelben, ami elérte a Richter-skála szerinti 6,6-os erősséget.

A Genfi-tóhoz legközelebb eső legnagyobb remegés Aigle-ben következett be 1584-ben, aminek az erőssége 5,9 volt, míg a legutóbbi 1946-ban történt a wallisi Sierre-ben, amikor 5,8-as erősséget regisztráltak.

A SED becslései szerint ezekhez hasonló, 6,5-7-es erősségű földrengés körülbelül 1500 évente következik be az alpesi országban. Az előrejelzések alapján Wallis kantonban 2040-ig újabb jelentős rengés várható.