2020. október 14-étől újból megtekinthető a Rejtélyek, sorsok, múmiák vándorkiállítás a Magyar Természettudományi Múzeum Kiállítási Csarnokában. Az időszaki vándorkiállítás a Váci leletegyüttes feltárásának történetét, a múmiák saját, személyes történeteit és a múmiák természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeit meséli el.

1994-ben a váci Fehérek templomának felújítása során a munkások egy elfalazott ajtóra és mögötte egy elfelejtett lejáratra bukkantak, amely a templomtorony alatt fekvő nagy, boltozatos kriptába vezetett. A kriptába belépve szinte a plafonig felhalmozott 265 db díszes koporsóra bukkantak. 

A váci Fehérek templomának kirptájában felfedezett díszes 18. századi fakoporsókForrás: Stvorecz Adrián

A koporsókban csontok helyett igen jó állapotban megmaradt, természetes úton mumifikálódott, halotti ruhába öltöztetett emberi maradványokat találtak.

A leletek feltárását a Váci egyházmegye engedélyével a helyi Tragor Ignác Múzeum munkatársai végezték.

Napjainkig a Tragor Ignác Múzeum őrzi a halotti rítus tárgyait, az emberi maradványokat pedig a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára gondozza.

Miért különlegesek a múmiák?

A halál elrabolhatja a testből az életet, de nem jelenti feltétlenül magának a testnek a megsemmisülését is. A holttestek az esetek túlnyomó többségében lebomlanak, azonban véletlen körülmények vagy szándékos emberi beavatkozás nagyon ritkán megakadályozhatja azt. A természetes mumifikálódás a fizikai körülmények szerencsés összejátszásának a következménye.

Egy kislány múmiája a 18. század végéről, a világhírű váci leletegyüttesbőlForrás: MTI/Kollányi Péter

A tartós hideg vagy meleg, a szárazság vagy a jég megakadályozhatja a holttestek bomlását. A mérsékelt égövön a mumifikálódás folyamatában nem a levegő hőmérséklete a döntő.

Sokkal fontosabb tényező az állandó légmozgás.

A jól szellőző kripták, földalatti járatok, beomlott épületek laza, jól szellőző törmeléke kedvező körülményeket teremt a természetes mumifikálódáshoz.

Különleges időutazók és történelmi dokumentumok

A Földön milliószámra kerülnek elő régészeti leletek és történelmi dokumentumok. A múlt kutatásában azonban mindig is nagy szerepet kaptak és kapnak a temetőfeltárások. A földből előkerülő emberi csontmaradványok felbecsülhetetlen információt rejtenek a korról és a múltban élt emberekről.

Borsodi Terézia és fiú újszülöttjének múmiája a Fehérek templomának kriptájábólForrás:Kiss-Stefán Mónika/MTM

Az idők során elhalt emberi és állati szervezetekből csak nagyon kevés kerüli el a bomlás folyamatát. Ebben rejlik a múmiák tudományos értéke. Nemcsak a legerősebb állati szövetek, a csontok és a fogak őrződnek meg, hanem a lágyrészek is fennmaradnak, akár évezredekig. A múmiák időutazók.

Egy kitűnő állapotban megtalált 2500 éves egyiptomi  múmiát rejtő fakoporsóForrás: SeeEgy/Ali Abu Dashish

Testük megőrződött lágy szöveteinek vizsgálatával számos olyan új ismerethez juthatunk, amelyekből megtudhatjuk, életükben kik voltak, mit dolgoztak, mit ettek, milyen betegségben szenvedtek, mit viseltek.

Megismerhetjük életüket, táplálkozási szokásaikat, viseletüket, egészségi állapotukat és családi kapcsolataikat.

Olyan információkhoz juthatunk általuk, amelyek sem írott forrásokból sem képzőművészeti alkotásokból nem olvashatók ki.

Könnyen elporladhatnak, ha nem konzerválják őket

A sok száz vagy akár ezer évig is a rejtekhelyükön pihenő múmiák sorsa veszélybe kerülhet a felfedezésük után, még mielőtt felfedhetnénk a bennük megőrződött titkokat. Ha nem biztosítottak a fennmaradásukhoz nélkülözhetetlen környezeti feltételek, akkor hamarosan az enyészeté lesznek. Szinte hihetetlen, de mára a valamennyi egykor készített – tehát mesterséges – múmia 95 %-a megsemmisült.

Papp Ildikó a Magyar természettudományi Múzeum osztályvezetője, valamint Bernert Zsolt antropológus a váci múmiákat vizsgálja a múzeum embertani tárábanForrás: MTI/Manek Attila

Néhány közülük természetes okok miatt bomlott el, de legtöbbjüket az emberi tudatlanság vagy az előítélet miatt pusztították el,

vagy hagyták elporladni. A nem mindennapi leletegyüttes feltárását a Váci Püspökség engedélyével a Tragor Ignác Múzeum munkatársai végezték. A halotti rítus tárgyait a Tragor Ignác Múzeum, az emberi maradványokat a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára gondozza.

Az 1794. decemberében elhunyt 26 éves anya halála után, a császármetszéssel kiemelt újszülött még élt egy rövid ideig- ezt is megállapították a váci múmiákon elvégzett tudományos vizsgálatokForrás: Pozsonyi Roland http://kellegy.hu/Pozsonyi Roland

A múmiákat őrző szekrényekben a kripta klimatikus viszonyaihoz hasonló körülmények uralkodnak. Az állandó légmozgást lehetővé tévő, erre a célra gyártott klimatizált szekrények lehetővé teszik a hőmérséklet és a relatív páratartalom állandó műszeres ellenőrzését is.

A váci múmiákon végzett tbc DNS-vizsgálatok döbbenetes eredményei

A mikrobiológiai elemzések során a Mycobacterium tuberculosis DNS-ének kimutatására 253 múmiából történt mintavétel a test különböző helyeiről. 189 esetben volt értékelhető eredmény.

Eszerint a vizsgált egyének 69,8%-nál kimutatható a tbc kórokozójának DNS-e.

Ez nem jelenti azt, hogy ők valamennyien tbc-ben haltak meg. Közülük sokan megfertőződtek, de többek szervezete leküzdötte a fertőzést, és egyéb betegség vagy baleset következtében haltak meg.

Szikossy Ildikó antropológus előkészíti a váci múmiákat a CT-vizsgálatraForrás: Ana Venegas

Ami bizonyos, hogy 132-jük szervezete már találkozott a rettegett kórral. Az elhunytak ma már nem fertőznek, mert a múzeumba szállítást követően nagyenergiájú röntgensugárzással az esetleg még ártani képes kórokozókat elpusztították.

A tuberkulózis kórokozójának mikroszkópos képeForrás: Science Photo Library/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

A váci leletanyag egyedülálló lehetőséget nyújt a XVIII. században, a modern gyógykezelés előtt, így még az antibiotikum-rezisztencia kialakulását megelőzően élt népességcsoport vizsgálatára. Figyelemre méltó, hogy bár a múmiák több mint kétharmadán kimutatható a tbc-fertőzés nyoma, mégis sokan meggyógyultak. Erre utal, hogy az eltemetettek átlagos életkora meghaladta a 60 esztendőt.

A váci múmiák világviszonylatban is egyedülálló leletnek számítanakForrás: Stvorecz Adrián

A vizsgálatok során kiderült, hogy milyen volt a Mycobacterium tuberculosis baktérium 200 évvel ezelőtt. Mai formájának ismeretében látható, hogyan változott. Ha megismerhető, hogyan változik egy betegség, megtudható az is, hogyan kezelhető.

Sándor Terézia egyike a híres váci múmiáknakFotó: Gilicze Bálint

A váciak között lehettek olyanok, akik magukban hordozták a tbc-t, és genetikusan tartalmaztak egy olyan fehérjét is, amely megakadályozta a tbc kialakulását.

Azaz, voltak, akiket a tbc megölt, míg másokat nem.

Ezután a kutatás a túlélőkre összpontosított, azokra, akik valószínűleg hordozták a kulcsfontosságú gént. A szakértők megpróbálják izolálni azt a ritka, bűvös gént, amelyik megakadályozta, hogy a tbc legyűrje ezeknek az emberek a szervezetét. Remélhetőleg sikerül majd a gént reprodukálni is, és így felfedezni a tbc hatékony, tartós gyógymódját. A múlt kutatása ily módon segítheti a jövő orvostudományát.

Régmúlt korok titokzatos hírmondói

A betemetettek között 119 férfi és 107 nő volt. 38 egyén neme nem megállapítható. A legfiatalabbak újszülöttek, a legidősebb egyén pedig 95 esztendős korában hunyt el. A halotti anyakönyvek és a koporsókon lévő adatok alapján készített demográfiai értékelésünk szerint a férfiak születéskor várható élettartama 44,6, a nőké 38,8 évre tehető.

Az egyik váci múmiaForrás: Stvorecz Adrián

Aki megérte a 20. életévét, még további 33-34 évre számíthatott.

A váciak ma ugyanazokon a macskaköves utcákon járnak, mint őseik, ugyanazok mellett a templomok mellett mennek el, ahol elődeik imádkoztak, és ugyanott van a piac is, ahonnan a friss gyümölcsöt szerzik be.

A visszapillantás eszközei korlátozottak. Egy ajtónyílásnyi — néha még keskenyebb az a rés, amin keresztül bepillanthatunk a múltban élő emberek életébe. Apró, jelentéktelennek tűnő elváltozások megfigyeléseiből, pillanatképekből rakható össze a kép: a mód, ahogy ettek, öltözködtek, tisztálkodtak és laktak az emberek.

A múmiák rendkívül értékes kortörténeti dokumetumokForrás: Nerlich AG, et al. PLOS One (2020); CC BY 4.0

A múmiák rendkívüli értékesek a tudomány, de mindnyájunk számára is.

A páratlan leleteket meg kell őriznünk a jövő számára. Gondoljunk csak bele, a múlt század közepén milyen vizsgálati módszerek álltak a kutatók rendelkezésére, és milyenek a lehetőségeink most. A tudomány hihetetlen tempóval fejlődik. El sem tudjuk képzelni, mi mindent fognak majd gyermekeink, unokáink kideríteni a múmiák vizsgálatával.

(Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum)