Évente mintegy 229 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelentése szerint.

Ha nem hoznak hatékony intézkedéseket a hulladék és a fő szemétforrások megfelelő kezelése érdekében, 2040-re ez az érték megkétszereződhet.
A tereptanulmányokból származó adatokon és az IUCN tengeri műanyaglábnyomot vizsgáló metodológiáján alapuló jelentés becslése szerint a Földközi-medence körül 33 országból származik a műanyag.
A teljes szemét 94 százalékát rosszul kezelt hulladékból származó mikroműanyag adja. Ha egyszer belekerült a tengerbe, mikroműanyag, vagyis 5 milliméteresnél kisebb részecskék formájában az üledékbe kerül. 

Nagyon sok a műanyag palack Földközi-tengerben.Forrás: https://www.bbc.com/news/world-48554480

A jelentés becslése szerint a Földközi-tengerben több mint egymillió tonna műanyag halmozódott fel.
A műanyagszennyezés hosszú távú károkat okozhat a szárazföldi és vízi ökoszisztémában és a biodiverzitásban. A tengeri állatok beleakadhatnak vagy lenyelhetik a műanyagszemetet, végül kimerültség vagy éhezés következtében pusztulnak el.

Ráadásul a műanyagból különböző kémiai anyagok, például lágyítók vagy égésgátlók kerülhetnek a környezetbe, amelyek mind az ökoszisztémára, mind az emberi egészségre károsak,

különösen az olyan félig zárt tenger esetében, mint amilyen a Földközi-tenger.
A vizsgálat nyilvánvalóvá teszi, hogy a jelenlegi és a tervezett intézkedések nem elegek ahhoz, hogy csökkentsék a szemétszivárgás mértékét és megakadályozzák annak hatásait - mondta Minna Epps, az IUCN tengeri és sarkvidéki globális programjának igazgatója.

Így néz ki közelről a lakatlan Henderson-sziget, műanyag hulladékkal szennyezett partvonala.Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20170731-a-muanyagszennyezes-a-globalis-klimavaltozashoz-hasonlo-fenyegetest-jelent.html

A jelentés megállapítása szerint Egyiptom évi mintegy 74 ezer tonnával, Olaszország évi 34 ezer tonnával, Törökország évi 24 ezer tonnával a legtöbb szemetet engedi a Földközi-tengerbe, nagyrészt a nagy mennyiségű rosszul kezelt műanyag és a nagyszámú tengerparti lakosság miatt. Fejenkénti leosztásban azonban Montenegró (évi 8 kilogramm per fő), majd Albánia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia (évi 3-3 kilogramm per fő) juttattja a legtöbb hulladékot a tengerbe. Az elsődleges mikroműanyagokból - olyan műanyagból, mely már eleve apró részecskék formájában kerül a tengerbe - mintegy 13 ezer tonna kerül évente a vízbe. A kerékabroncsokból származó por teszi ki az ilyen hulladék legnagyobb arányát - 53 százalék -, ezt követi a textilhulladék (33 százalék), a kozmetikumokból származó mikrogyöngyök (12 százalék) és műanyaggömbök (2 százalék).

Különböző műanyag tárgyak a madártetem gyomrában, tápcsatornájában.Forrás: http://okoroom.hu/blog/2020/03/06/mikromuanyagok-vs-termeszet-mindenhol-jelen-vannak-de-a-hatasuk-meg-alig-ismert/

A kormányoknak, a magánszektornak, a kutatóintézeteknek és a fogyasztóknak együtt kell működniük a folyamatok és az ellátórendszer átalakításában, be kell fektetni az újításokba, fenntartható fogyasztói szokásokra kell váltani, fejleszteni kell a hulladékkezelés gyakorlatát a "műanyagcsap" elzárása érdekében - mondta Antonio Troya, az IUCN Mediterrán Együttműködési Központjának igazgatója.
A hulladékkezelés, elsőként a szemétgyűjtés fejlesztése játszhatná a legnagyobb szerepet a hulladékszivárgás csökkentésében a jelentés szerint. A vizsgálat kiemeli, hogy évente csaknem negyedével, több mint 50 ezer tonnával lehetne csökkenteni a Földközi-tengerbe kerülő hulladék mennyiségét, ha a legjobb globális gyakorlatnak megfelelően fejlesztenék a hulladékkezelést a 100 legszennyezőbb nagyvárosban.

(Forrás: MTI)