A tűzgömböt 2018. január 16-án Kanada, és az Egyesült Államok több részéről is észlelték. Az objektum mozgását az időjárást figyelő radarok is követték, így sikerült pontosan azonosítani a földet érésének helyszínét.
A mindössze dió nagyságú meteoritban a kutatók 2600 szerves molekulát azonosítottak.
Ezek a Naprendszer fiatal korából származnak, csaknem 4,5 milliárd évesek lehetnek. A szakértők azt gyanítják, ilyen szerves anyagokat szállíthattak a meteoritok a fiatal Földre is, megteremtve az élet kialakulásához szükséges alapokat.
Mivel a meteoritot nagyon gyorsan kiemelték a tóból, repedéseibe nem szivárgott víz, és így földi anyagokkal sem szennyeződött. Tulajdonképpen olyan, mintha egyenesen a világűrből hozták volna a bolygónkra.
A kutatók vizsgálatai alapján a meteorit anyaaszteroidája 4,5 milliárd éve alakult ki, a Naprendszer születésének idején. Ekkor egy termikus metamorfózis nevű folyamaton ment keresztül, amely során a kisbolygó 700 Celsius-fokos hőmérsékletnek volt kitéve. Az ezt követő 3 milliárd év alatt azonban az aszteroida anyagösszetétele változatlan maradt.
A bolygónkba csapódó szikladarab nagyjából 12 millió évvel ezelőtt vált le a kisbolygóról, amikor az összeütközött egy másik objektummal.
A magas vastartalmú, termikus metamorfózison átesett H4-es kategóriájú meteoritok nagyon ritkák, a Földre érkező objektumoknak mindössze 4 százaléka tartozik ebbe a típusba.
A Föld fiatal korában sokkal több meteorit bombázta a felszínt, mint napjainkban. Az aszteroidák többsége tartalmaz szerves anyagokat, még azok is, amik termikus metamorfózison mennek keresztül. Egyes elméletek szerint bolygónkon a meteoritok szerves molekulái révén jöttek létre az első mikroorganizmusok, amik aztán a ma ismert komplex élőlényekké fejlődtek.
A vizsgálat eredményei a Meteoritics & Planetary Science című tudományos folyóiratban jelentek meg.