Az embereknek és a kutyáknak hosszú és szép a közös múltja, de az egymásra találás pontos történetét és részleteit gyakran elhomályosította az idő. Emiatt nem tudhatjuk pontosan, hogy mennyi ideje vagyunk már barátok. Az új kutatások szerint azonban jóval több mint 11 ezer évvel ezelőtt elindultak a négylábú társaink a háziasítás útján.

Még inkább jellemző volt a genetikai sokszínűség

A kutyaősök DNS-ének gondos szekvenálásával a tudósok most megállapították, hogy az utolsó jégkorszak végén már legalább öt, különálló genetikai vonal létezett. De a szakemberek nem álltak meg itt.

Szekvenálták a kortárs emberi DNS-t is, hogy felderítsék a két faj közötti kapcsolatot az évezredek során.

A Science tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint ezek a korai törzsek lehettek az „alapjai" annak a sokféle kutyafajtának, akiket ma ismerünk és szeretünk.

A háziasítás jóval korábban elkezdődhetett, mint azt eddig a tudósok gondoltákForrás: CCO

Ha vissza tekintünk több mint négy vagy ötezer évvel ezelőttre, akkor láthatjuk, hogy Európa igencsak változatos hely lehetett, amikor a kutyákról volt szó – mondta Anders Bergstörm, a brit Francis Crick Intézet genetikusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Bár a mai európai kutyáknak számos fajtáját ismerjük, a korábban létezett, genetikai sokszínűségnek csak egy nagyon szűk részhalmazát reprezentálják.

Hozzátette: tudjuk, hogy az összes kutyafajta (Canis familiaris) egy közös őstől, a mai szürke farkastól (Canis lupus) származik. Több tudományos elmélet azt állítja, hogy a háziasítás lassú folyamata több mint 100 ezer évvel ezelőtt kezdődött, bár ez az értelmezés néhol ellentmondásokkal teli.

A két faj barátsága több ezer évvel ezelőtt kezdődöttForrás: Pexels.com

Az általánosan elfogadott hipotézis azonban valamikor 40-20 ezer évvel ezelőttre teszi ezt az eseményt, ráadásul arra is rámutat, hogy talán a farkasok maguktól kezdtek el barátságosabbá válni, amikor egyre közelebb kerültek az emberi településekhez.

A kutyák a legrégebbi és legközelebbi társaink

Nehéz megkülönböztetni a korai kutyakövületeket az ókori farkasmaradványoktól, de az új tanulmány nem is erre keresett megoldást. Ehelyett inkább lenyűgöző, új információkat tár fel az emberek és a kutyák közös történetéről. A szakemberek ennek érdekében 32 különböző, 100–10 900 éves őskutya DNS-ét kezdték el vizsgálni, amelyek egykor Szibéria, Európa és a Közel-Kelet területén éltek. Ezeket hasonlították össze a világ minden tájáról származó, modern kutya genomokkal.

Szürke farkas (Canis lupus)Forrás: Gary Kramer

Már legalább 11 ezer évvel ezelőtt legalább öt, különálló kutyafajta létezett – mutatott rá Anders Bergstörm. – Tehát a háziasítás folyamatának jóval azelőtt el kellett kezdődnie, hiszen ezeknek a a nemzetségeknek a nyomai ma is megtalálható a kutyákban.

Érdekes módon úgy tűnt, hogy a kutyák és a farkasok között nem volt „oda-vissza génátadás", pedig a korábbi kutatások arra utaltak, hogy a két faj különválása után többször újra kereszteződött, ami hozzájárult a korai kutyák sokféleségéhez.

Farkas-kutya hibridek manapság is felbukkannak,

ám ezek az állatok a tapasztalatok szerint kiszámíthatatlanok és gyakran vadak, nem alkalmasak az emberrel való együttélésre.

A farkas-kutyák hibridjei általában termékenyek, ami azt jelenti, hogy a farkasok genetikai identitása veszélyeztetheti, ha nagy mennyiségű keresztezés történikForrás: Wikimedia Commons

A kutyák a legrégebbi és legközelebbi társaink – magyarázta Greger Larson, az Oxfordi Egyetem paleogenetikusa. – Az ősi kutyák DNS-ének vizsgálata azonban megmutatja, hogy milyen messze nyúlik vissza a közös történelmünk, ami végül segíthet megérteni, hogy mikor és hol kezdődött ez a szoros kapcsolat.

Egy dolog azonban teljesen világos: a kutyák és az emberek már nagyon régóta kapcsolódnak egymáshoz.