Háromszor nagyobb kiterjedésű volt a 2019-2020-as pusztító erdő- és bozóttüzek füstfelhője a sztratoszférában, mint a korábban feljegyzett hasonló jelenségek bármelyike.

Az ezer kilométer kiterjedésű füstfelhő három hónapig egybefüggő volt, 66 ezer kilométert tett meg és a Földtől 35 kilométer magasra szállt - derült ki a Communications Earth & Environment című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból.

A kanadai Saskatchewani Egyetem Űr- és Légkörkutató Intézetének tudósai annak a nemzetközi kutatócsoportnak voltak a tagjai, amelyek elemezték az amerikai űrkutatási hivatal műholdjai által gyűjtött adatokat az óriási füstfelhőről.

"Amikor megláttam a műholdas méréseket a füstfelhőről 35 kilométeres magasságban, leesett az állam" - idézte az egyetem közleménye Adam Bourassa professzort, az intézmény kutatócsoportjának a vezetőjét.

Január 9-i légifelvétel az ausztrál bozóttüzekrőlForrás: https://www.bbc.com/news/world-australia-51102658

Az ausztrál "fekete nyár" előtt, amelyben 5,8 millió hektár erdő vált a lángok martalékává, a legnagyobb füstfelhőt a 2017-es nyugat-kanadai erdőtüzek okozták.

"Rekordok dőltek meg az atmoszférára gyakorolt hatásuk miatt. Annak tudatában, hogy a globális felmelegedés következtében jóval gyakrabban lesznek ilyen tüzek és azok hevesebbek lesznek, drámai változásokkal nézhetünk szembe a légkörben" - tette hozzá.

Bourassa szerint az ilyen tüzek - mint az ausztráliai vagy a nyugat-kanadai - elég nagyok és melegek ahhoz, hogy saját füstviharfelhőket (pyrocumulonimbus) idézzenek elő. Ezek a füstviharfelhők elérhetik akár a sztratoszféra alsóbb rétegeit is.

A műholdak által gyűjött adatok azt is megmutatták, hogy az ausztráliai tüzek füstje olyan mértékben akadályozta, hogy a napsugárzás a Földre jusson, amilyet még soha nem jegyeztek fel erdő- és bozóttüzek esetében.

Az ausztrál katasztrófában harminchárman vesztették életüket, több mint háromezer otthon és 24 millió hektár földterület vált a lángok martalékává.