Egy friss tanulmány szerint azt az erősen korrodálódott római szögpárt, amit még korábban tártak fel Jeruzsálemben, bizonyíthatóan egy első század elején történt keresztre feszítésnél használták, és a szegeknek közük lehetett Kajafás főpaphoz, aki Jézust a rómaiak kezére adta.
Nagyon valószínű, hogy a leletek keresztre feszítés szegei lehetnek
Ezt a feltételezést az a frissen elvégzett elemzés támasztja alá, amely a szögekbe korrodálódott apró fa és csontmaradványokat azonosított. Az új elemzés azt sugallja,
hogy a szögeknek közük lehetett Kajafás főpaphoz,
aki a bibliai hagyomány szerint a rómaiak kezére adta Jézust, azt követelve Júdea helytartójától, Poncius Pilátustól, hogy istenkáromlás miatt ítélje halálra és végeztesse ki a názáreti Jézust.
Aryeh Shimron geológus szerint, aki az Archaeological Discovery folyóiratban júliusban publikált kutatás vezető szerzője, a Kajafáshoz fűződő kapcsolatot a legfrissebb és roppant figyelemre méltó bizonyítékok sem támasztják alá még teljesen, mint ahogyan azt sem, hogy valóban ezekkel a szögekkel feszítetté keresztre Jézust, Kr.u. 33-ban, de mindenestre, megerősítették ennek valószínűségét.
"Természetesen nem akarom határozottan azt állítani, hogy ezek a szögek a názáreti Jézus keresztre feszítéséből származnak" - mondta Shimron a Live Science tudományos portálnak. - De vajon keresztre feszítés szegei-e? Nagyon valószínű, hogy igen – fűzte hozzá a szakember.
Egy filmrendező, és a Kajafás-kapcsolat
Israel Hershkovitz, a Tel-Avivi Egyetem neves antropológusa egy jelöletlen dobozban kapta meg a szögeket Nicu Haas, 1986-ban meghalt izraeli antropológus gyűjteményéből. Az Izraeli Régiségek Hatósága (IAA) szerint Haas
az 1970-es években, még évtizedekkel Kajafás főpap kriptájának felfedezése előtt megtalált sírból szerezte meg ezeket,
de az IAA nem tudja, hogy milyen sírból származhatnak a szegek, és soha nem találtak feljegyzést az eredetükről - idézi a hatóságot a Haaretz izraeli napilap.
A 2011-ben bemutatott "A kereszt szögei" című nagy vihart kavart dokumentumfilmben Simcha Jacobovici filmrendező és újságíró vetette fel először annak lehetőségét, hogy a szegek a Kajafás-sírból származhatnak,
mert szerinte a főpapot annyira gyötörte később a bűntudat Jézus keresztre feszítése miatt,
hogy relikviaként megtartotta a szegeket.
A Haaretz arról számolt be, hogy néhány tudós, aki nem járult hozzá nevének közléséhez,
erősen spekulatívnak tartja a legújabb kutatást.
De Aryeh Shimron, aki már visszavonult az Izraeli Földtani Intézettől, azt nyilatkozta, hogy az új tanulmány súlyt adott a dokumentumfilm ötleteinek.
Shimron azonban eddig még nem tanulmányozta a Jacobovici-féle dokumentumfilmben bemutatott két szeget, pedig szerzőként részt vett egy 2015-ös tanulmányban, amely Jacobovici másik vitatott dokumentumfilmjéhez kapcsolódott, Jézus régészeti kutatásáról.
Útépítő munkások találták meg a Jézust római kézre adó főpap sírját
A Kajafásénak tartott síremléket utat szélesítő munkások fedezték fel 1990-ben, az első századi Jeruzsálem délkeleti részén.
A sírban egyebek mellett 12 díszes dobozt találtak - amelyek közül az egyikean a „Qayafa" vagyis Kajafás nevet azonosították, egy másik, virágmotívumokkal díszített dobozon pedig a „József, Kaifás fia" név szerepel arámi nyelven.
A legtöbb régész elfogadja, hogy a síremlékbe az első századi Kajafás főpapot és családtagjait temették el - áll a tanulmányban. Kajafás főpap, akit mind az Újszövetség, mind pedig a híres romanizált zsidó történetíró, Josephus Flavius is többször megemlít a zsidók történetéről írt könyvében,
a Nagytanács ülésén elnökölt, amely úgy döntött, a názáretit istenkáromlás miatt átadják a rómaiaknak,
hogy a prokurátor, Pontius Pilatus halálra ítélje – ahogyan erről Máté evangéliuma is megemlékezik.
A kivégzést a történészek datálása szerint i.u. 33. április 3-án pénteken hajtothatták végre délután, amikor Jézust a Golgotán két másik elítélttel együtt keresztre feszítették.
Minden nyom arra utal, hogy eredetileg Kajafás sírjában lehetett a két titokzatos szeg
A kutatók alaposan megvizsgálták, hogy a kérdéses szögek valóban Kajafás sírboltjából származnak-e. A szén és az oxigén izotópjainak aránya mindkét mintacsoportban azt sugallta, hogy a leletek rendellenesen párás környezetből származnak, és mindkét szegen kalcium-karbonát lerakódást azonosítottak, amelyek áramló víz időszakos jelenlétére utalnak.
Ezek a megállapítások egyezést mutatnak a Kajafás sír környezeti körülményeivel, ami egy antik vízvezeték közelében található,
és amelyet az azonosított nyomok szerint gyakran eláraszthatott a vízvezeték túlfolyása.
A kutatók mind a szegeken, mind pedig a sírban talált csontokon egy olyan gombafaj nyomait azonosították, ami csak nagyon nedves körülmények között él meg, és egyetlen más jeruzsálemi sírban sem találtak ilyet. - Azt hiszem, a szegek abból a sírból származnak - kommentálta Ayreh Shimron ezt a felfedezést.
Az elektronmikroszkóppal végzett elemzés során a szegeken fa részecskéket találtak, amelyeket cédrusként határoztak meg, valamint apró csonttöredékeket is.
Ezek a felfedezések mind megerősítik annak valószínűségét, hogy a szegek keresztre feszítésből származnak
– vélekedik Aryeh Shimron. Mindenesetre, az új tanulmány eredményei arra mutatnak, hogy a szegek a Kajafás-sírból származnak, és onnan kerülhettek el ismeretlen körülmények között, talán sírrablás következtében.
Még további bizonyításra szorul a szegek és Jézus megfeszítésének kapcsolata
A Jacobovici-féle dokumentumfilmben bemutatott elmélet szerint valószínűleg Kajafással együtt temethették el a szegeket, amelyeket varázserejűnek gondoltak - ezt az ókori zsidó írások is megjegyezik.
És mivel Kajafás csak Jézus keresztre feszítésében játszott szerepéről ismert,
könnyen lehetséges, hogy a sírjából származtatott szegek is ehhez az eseményhez kapcsolódnak - bár ez még egyelőre nem teljesen bizonyított feltételezés - mondta Shimron.
Hershkovitz, akinek még mindig birtokában van a két különleges szeg, a Live Science portálnak elmondta, hogy noha a legújabb tanulmány sem győzte meg, de ennek ellenére sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a szegek valóban Kajafás sírjából származnak.
- A vasszegek elég hosszúak ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a keresztre feszítéshez, a végükön pedig felfelé hajlanak,
aminek talán az lehetett az eredeti célja, hogy megakadályozza a kezek kiszabadítását a keresztfáról
– fejtegette Israel Hershkovitz.
De a csontdarabok jelenléte önmagában még nem bizonyítja azt, hogy a szegek keresztre feszítésből származnának, mert a sírban fellelt emberi csontok az idők folyamán hozzátapadhattak a szegekhez – vélekedik a Tel-Avivi Egyetem antropológus professzora. Ennek ellenére "van erre is lehetőség - és minden lehetőséghez nyitottan kell viszonyulnia a tudomány embereinek „ – nyilatkozta Israel Hershkovitz.
(Forrás: Live Science)