Az ördögűzés sem tudta megmenteni az utolsó spanyol Habsburgot

II. Károly életét végig kísérték a betegségek

Háromszázhúsz éve, 1700. november 1-jén halt meg II. Károly, az utolsó Habsburg-házi spanyol király. Halála messze ható következményekkel járt, a spanyol trónért kirobbant örökösödési háborút sok történész az első világháborúnak tekinti.

IV. Fülöp és Mária Anna infánsnő egyetlen életben maradt fia súlyos családi örökséggel jött a világra 1661. november 6-án Madridban. Dédszüleinek mindegyike a 15. században élt Szép Fülöp és Őrült Johanna házasságából származott, a dinasztiában négy nemzedékre visszamenően kivétel nélkül unokatestvérek házasodtak össze. Apja születésekor már 56 éves volt, négy testvére közül csak egyik húga érte meg a felnőtt kort.

Károly beteges, vérmérsékletében borongásra és őrületre hajlamos volt, álla annyira előre állt, hogy nemhogy fogait, de még száját sem tudta teljesen összecsukni, az ételt nem tudta megrágni, a beszéd nehézséget okozott számára.

Járni csak négyéves korában tanult meg, de nyolcéves koráig mindenhová vitték, tanulmányait nem erőltették, így szinte írástudatlan maradt, az pedig csak halála után, a boncoláskor derült ki, hogy terméketlen is volt.

II. Károly portréja Forrás: Wikimedia Commons

Négyéves korában, apja halála után került a trónra. A régensi teendőket anyja, majd annak halála után bizalmasai látták el, az udvarban állandósult az intrika és a hatalmi harc. A még mindig hatalmas gyarmatbirodalommal és európai birtokokkal rendelkező, de egy évszázada hanyatló Spanyolország folyamatos gazdasági krízissel küszködött. A franciákkal és portugálokkal folytatott hadakozás miatt többször is államcsődbe jutott, ráadásul utóbbi háború végén elvesztette Portugáliát. A király gyenge egészsége miatt - a sokféle kór mellett fiatalon kopaszodott, s hallucinációk gyötörték - félő volt, hogy a dinasztiának magva szakad, ezért már 18 évesen összeboronálták XIV. Lajos, a francia Napkirály unokahúgával, Mária Lujzával.

Szerelmi házasságról szó sem volt: a menyasszony undorodott a vőlegénytől, aki viszont betegsége miatt még esküvőjén sem tudott részt venni, ezért Mária Lujza egyik rokona képviselte.

A kényszerházasságból nem született gyermek, a boldogtalan királyné tíz évvel később meghalt.

Károly második feleségét már egy bőséges gyermekáldásról ismert családból választották ki, s az esküvőre néhány héttel Mária Lujza halála után sor került. Azonban Mária-Anna, a pfalzi választó lánya sem tudott teherbe esni, még az sem használt, hogy ételeit e célra szentelt vízzel főzték. A nép más magyarázatot nem tudott elképzelni, mint hogy a királyt megbabonázták (így ragadt Károlyra az El Hechizado, azaz megbűvölt melléknév), és a tetteseket is gyorsan megtalálta a francia Mazarin bíboros unokahúgai személyében. A két nőnek még időben sikerült elmenekülnie az inkvizíció elől, amely aztán a királyné német szabóját vonta kínpadra, mert úgy vélték, a Mária-Anna ruhájába varrt ólomgombokkal ő idézte elő a rontást.

A madridi udvarban egymást követték a bizarr események, ördögűzések, rontást megszüntető szertartások, a királyon furábbnál furább gyógymódokat próbáltak ki,

így például szentelt olajjal dörzsölték be (a folyadék megitatásától Károly gyenge fizikuma miatt tekintettek el), s lábkörömből készített amulettet kellett hordania. A szerencsétlen királyon azonban semmi sem segített, s meg volt győződve róla, hogy a testében ördögök laknak és lelke elkárhozott.

II. Károly életét végig kísérték a betegségek Forrás: Origo

Miután nyilvánvaló lett, hogy Károly utód nélkül hal meg, az európai nagyhatalmak ádáz vetélkedésbe kezdtek. A spanyol trónra az osztrák Habsburgok és a francia Bourbonok is igényt tartottak, de a kiterjedt gyarmatbirodalom és az európai erőegyensúly megőrzése miatt Anglia és Hollandia sem maradt semleges. A felek hosszú diplomáciai kötélhúzás után 1698-ban kompromisszumként a bajor Wittelsbach-házból származó József Ferdinándot, a Habsburg-házi I. Lipót német-római császár és Mária Terézia spanyol infánsnő (Károly nővérének) unokáját jelölték ki trónörökösnek. A gyermek herceg azonban a következő évben meghalt, az egyezség felborult. A franciák XIV. Lajos unokája, Anjou Fülöp, a többi hatalom I. Lipót fia (a későbbi III. Károly magyar király és német-római császár) trónigényét támogatták.

Az utolsó spanyol Habsburg, II. Károly 1700. november 1-jén, öt nappal 39. születésnapja előtt halt meg, végrendeletében Anjou Fülöpöt nevezte meg utódjaként.

V. Fülöpöt 1701-ben meg is koronázták, válaszul I. Lipót szövetségre lépett Angliával és Hollandiával, kitört a szinte az egész akkori világra kiterjedő spanyol örökösödési háború. Az évtizedes hadakozást lezáró békerendszer újrarajzolta az érdekövezeteket a kontinensen és a gyarmatokon, a spanyol trónt V. Fülöp tarthatta meg azzal a kikötéssel, hogy a spanyol és francia Bourbonok birtokait nem lehet egyesíteni.

II. Károly nevét őrzi a belgiumi Charleroi városa, amelyet ötéves korában neveztek el róla, valamint az akkor még spanyol gyarmat, csendes-óceáni Karolina-szigetek, s uralkodása alatt játszódik Victor Hugo Ruy Blas című tragédiája.

(MTVA Sajtóarchívum)