A természetben eltöltött, rendszeres idő jelentős pszichológiai előnyökkel jár és egyre több, meggyőző bizonyíték kerül napvilágra ezzel kapcsolatban. Nem véletlen, hogy az orvosok egyre többször „írják fel receptre" a zöld növények között vagy a víz közelében végzett cselekvéseket, hogy ezzel adjanak lendületet lelki egészségünknek. Egy új kutatás azonban még egy lépéssel tovább ment.

Képbe került az öndeterminációs elmélet

Bár ezek az ajánlások számos embernek segíthetnek, a Scientific Reports tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint mégis érdemes megtalálni egy finom határvonalat. A kutatók a 2017-es nemzetközi egészségfelmérés, a BlueHealth International Survey összesen 18 ország nem kevesebb, mint 18 838 résztvevőjének adatai alapján megállapították, hogy

a szabadban eltöltött idő számos érzelmi előnyhöz kapcsolódik, de csak akkor, ha a választás az ember sajátjának érződik.

A tudósok szerint ezek a megállapítások összhangban vannak az úgynevezett öndeterminációs elmélettel (SDT), amely azokat a pszichológiai folyamatokat teszi fókuszba, amelyek elősegítik az optimális emberi működést és a mentális egészséget. Eszerint amikor valaki nyomást érez bizonyos tevékenységek folytatására, akkor az könnyen alááshatja a belső motivációját.

A természet nem csak szép, hanem alapvetően fontos szerepe van életünkben, pozitív hatása van egészségünkre és jólétünkreForrás: pexels.com

Így válhat károssá az az érzés, ha csak a barátok vagy a család, vagy mondjuk egy orvosi szakember úgynevezett zöld receptje miatt látogatjuk rendszeresen a természetet – mondta Michelle Tester-Jones, az Exeteri Egyetem kognitív pszichológusa és a tanulmány vezető szerzője a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az öndeterminációs elmélet miatt másként értékelhetjük a természetben töltött időt, mivel ez önmagában élvezetes és szórakoztató, ám új kontextust kap, ha a látogatásra a mások elvárásainak való belső vágy miatt kerül sor.

Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy az orvosoknak fordított pszichológiát kellene alkalmaniuk, és azt kellene tanácsolniuk az embereknek, hogy ne menjenek ki a szabadba, ám szükség lenne egy jobb módszerre annak érdekében, hogy ezt az útmutatást külső nyomásgyakorlás nélkül tudják megadni.

Mert ha az emberek úgy érzik, hogy nem felelnek meg a másik elvárásainak, akkor az kevésbé hatékonnyá teszi ezt az amúgy kitűnő terápiát.

Nem mindegy, hogy magunknak vagy másoknak szerzünk vele örömet

A tanulmány megállapításai jól tetten érhetőek a BlueHealth International Survey-ban. Minél jobban szerette volna valaki meglátogatni a természetet, annál valószínűbbé vált, hogy meg is teszi. A szabadban tett látogatásuk viszont kevesebb örömmel és nagyobb szorongással töltötte el azokat, akik gyakori mentális egészségügyi rendellenességekkel, például szorongással vagy depresszióval küzdenek. A szakemberek előtt még mindig nem világos, hogy mi vezérli ezeket az eredményeket, de úgy gondolják, hogy ennek oka talán a kisebb belső motiváció lehet. Szerintük az is előfordulhat, hogy a kevésbé motivált emberek inkább csak azért járnak a természetbe, hogy másoknak örömet szerezzenek.

Nem mindegy,  hogy mennyi időt töltünk a természetbenForrás: pexels.com

Több információra van szükségünk a belső motiváció és kívülről érkező ösztönzés közötti kényes egyensúlyról, valamint arról, hogy miként lehetne a természetbe tett látogatásokat integrálni a mentálhigiénés kezelésbe – magyarázta Ann Ojala, a finn Természeti Erőforrások Intézetének pszichológusa. – Mert valóban kézzelfoghatóak az előnyök, csak ki kellene találnunk, hogyan lehetne a „legjobb jutalmat" megszerezni.

A felmérésben a résztvevők általában motiváltak voltak arra, hogy időt töltsenek a természetben, ami saját bevallásuk szerint nyugodtabbá tette őket és segített enyhíteni a stresszesebb időszakokat.

A gyengébb mentális egészségi állapotúak körében azonban kevésbé pozitív önjelentések születtek.

Még mindig sok azonban a megválaszolatlan kérdés. A növekvő bizonyítékok száma mindazonáltal azt sugallja, hogy a természetben eltöltött, heti néhány óra jót tesz az egészségnek és a közérzetnek, potenciálisan javítja a rövid távú memóriát, csökkenti a fáradtságot, javítja az összpontosítást és csökkenti a vérnyomását.

Az azonban még nem teljesen világos, hogyan lehet a legjobban kihasználni ezeket az előnyöket a gyakorlatban.