Óriási, ősi tó maradványait fedezték fel Grönland alatt, az ország északnyugati részén, a jégtakaró mélyén. Egy most publikált tanulmány szerint több százezer, ha nem több millió évesek. A hatalmas, „fosszilis tómeder" olyan jelenség, amilyent a tudósok még nem láttak a világ ezen részén annak ellenére, hogy a jégtakaró riasztó mértékben olvad.

Többezer négyzetkilométer területre terjedt ki

A kutatók tavaly több mint ötven, szubglaciális tó felfedezéséről számoltak be a grönlandi jégtakaró alatt. A felolvadt, folyékony víztestek csapdába estek az alapkőzet és a jégtakaró felett. Az új lelet azonban más jellegű: egy ősi, hosszú tómedence, ami már kiszáradt, és immár tele van üledékkel. A vastagsága legfeljebb 1,2 kilométer és amelyet 1,8 kilométer jég borít.

Grönlandi tájkép. Az olvadó jég miatt nyaranta évről-évre egyre több olvadékvíz keletkezikForrás: Orvar Atli

Amikor a tó kialakult, a terület talán még jégmentes lehetett – mondta Guy Paxman, a Columbia Egyetem geofizikusa, a tanulmány vezető szerzője a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az egykori monumentális tó területe mintegy 7100 négyzetkilométer volt, körülbelül akkora, mint az amerikai Delaware és Rhode Island államok együttes területe.

Hozzátette: a tóban közel 580 köbkilométer víz gyűlt össze, amelyet legalább tizennyolc, ősi patakból álló hálózat táplált.

A tudósok szerint a medencében lévő, laza kőzetanyag „egy óriási időkapszula",

amely rögzítette a nyomokat Grönland környezetéről.
Ez fontos információtár lehet egy olyan tájról, amely jelenleg teljesen rejtett és megközelíthetetlen – magyarázta a szakember. – Az óriási tómedret a közeli, történelmi katonai kutatóbázisra hivatkozva „Camp Century Basin" néven emlegetik.

Fontos információkat árulhat el a grönlandi jégtakaró kiterjedéséről

A kutatók a grönlandi jégtábla fölötti repülve különböző, a mágneses adatokat mérő eszközök segítségével térképezte fel a jég alatti szubglaciális geomorfológiát. Az adatok megmutatták az üledéktöltet óriási laza tömegének körvonalát, amely kevésbé sűrű anyagból állt, mint a tömeget körülvevő keményebb kőzet.

Grönlandi táj, olvadó jéggelForrás: AFP/Hemis/Roy Philippe

Lehetséges, hogy a tó melegebb időkben alakult ki az alapkőzet elmozdulásának eredményeként az alatta lévő törésvonal miatt – mutatott rá Guy Paxman. – A medence alakját a glaciális eróziók faraghatták az évezredek vagy évmilliók során.

Paxman és csapata úgy véli, hogy az egykori tómedence fontos üledékadatokat tartalmazhat. Ha elég mélyre tudnak fúrni ahhoz, hogy ki tudják elemezni, akkor azok elárulhatják, hogy a régió egykor jégmentes vagy jéggel borított volt, deinformációkat árulhatnak el a grönlandi jégtakaró kiterjedéséről, valamint a régió korábbi éghajlati és környezeti viszonyairól. A tudósok szerint ha megértjük a múltbéli sarki éghajlati változásokat, akkor az létfontosságú információkat szolgáltathat a világon jelenleg zajló klímaváltozási események értelmezéséhez.

A kutatók eredményeiket az Earth and Planetary Science Letters tudományos szaklapban publikálták.