Mi lett az űrbe küldött állatok sorsa?

rymdhund hund Veterok Ugoljok
A két űrkutya, Veterok és Ugoljok
Vágólapra másolva!
Kutyákat, macskákat, majmokat, sőt még teknősöket is küldtek már a világűrbe. Bár egyes állatok űrbéli kalandja tragikusan végződtek, voltak, amelyek egészségesen tértek vissza.
Vágólapra másolva!

Lajka kutya volt az első állat, amit 1957. november 3-án Föld körüli pályára állítottak. A szovjet tudósok nem titkolták, hogy az eb sohasem fogja viszontlátni otthonát; a felküldés után egy héttel, az űrben keringve, békésen fog kimúlni.

A sors ennél kegyetlenebb végzetet tartogatott az állatnak. Hét órával a felbocsátást követően a műhold hűtőventilátora elromlott, a kutya pedig az emiatt bekövetkező túlmelegedés következtében elpusztult.

A tetemet tartalmazó űrkapszula 2570-szer kerülte meg a Földet, majd 5 hónappal az indulás után, 1958. április 4-én az atmoszférába lépve elégett.

1957. november 3-án Lajka Föld körüli útra indult Forrás: Heritage Images/Getty Images

Keringő négylábúak

Lajka ugyan elsőként állt Föld körüli pályára, de nem ő volt az első világűrbe küldött élőlény. Hat évvel korábban, 1951-ben a szovjetek két kutyát küldtek fel rövid időtartamú űrugrásra.

Űrugrás vagy szuborbitális repülés során az adott objektum ballisztikus pályán eléri a világűrt, de nem áll pályára a Föld körül, mert sebessége nem éri el az első kozmikus sebességet.

Tsygan és Dezik végül sikeresen visszatértek a Földre, így ők lettek az első állatok, amik túléltek egy űrutazást.

Tsygant ezt követően nem zaklatták újabb küldetésekkel, egy szovjet fizikus, Anatoli Blagonravov örökbe fogadta. Dezik nem volt ilyen szerencsés, 1951 szeptemberében egy másik kutyával, Lizával kénytelen volt ismét meglátogatni a világűrt, erről az útról azonban már nem tért vissza élve.

A szovjetek a későbbiekben sem hagytak fel a kutyákkal folytatott kísérletezgetésekkel. 1960 augusztusában négy kutyát, Veterokot és Ugoljokot, valamint Belkát és Strelkát állították orbitális pályára. Utóbbi kettőhöz csatlakozott még egy nyúl, 42 egér és két patkány. A gerincesek három napig keringtek a Föld körül, végül mindannyian épségben visszatértek.

Strelkának később kölykei is születtek, az egyiket Hruscsov Kennedynek ajándékozta.

A két űrkutya, Veterok és Ugoljok Forrás: Wikimedia Commons

Az amerikaiak a majmokra esküdtek

Amíg a szovjetek kutyákkal akarták meghódítani a világűrt, addig az amerikaiak majmokkal próbálkoztak. Az első főemlős, amiből „asztronauta" lett, egy rézuszmajom volt. Az Albert II névre keresztelt állatot 1949. június 14-én egy V2-es rakétával bocsátották fel. 130 kilométeres magasságba emelkedett, és bár ellátták ejtőernyővel, az a visszatéréskor nem nyílt ki, így a majom szörnyethalt.

1959. május 28-án egy Jupiter IRBM típusú rakétával újabb majmokat küldtek az űrbe, az ő utazásuk azonban nem ért drámai végét; az Able és Miss Baker névre hallgató egyedek élve visszatértek a Földre. Able később egy műtét közben vesztette életét, Miss Bakernek viszont hosszú élet adatott, csak 1984-ben pusztult el.

Miss Baker, az "űrmajom" Forrás: Wikimedia Commons

A leghíresebb űrutazó majom Ham, a csimpánz volt, aki egy Merkúr űrkapszulával hagyta el a Földet 1961. január 31-én.

Nemcsak túlélte a szuborbitális repülést, de egyúttal kikövezte az utat az első amerikai emberes űrmissziónak; Alan Shepard 1961. május 5-én űrugrást hajtott végre a Mercury-program keretében a Freedom 7 űrhajóval.

Teknősök a Hold körül

Az első – és egyetlen - macskát nem a szovjetek, de nem is az amerikaiak juttatták az űrbe, hanem a franciák. 1963-ban a Félicette névre hallgató egyed 15 perces útja során 157 kilométert tett meg. Épségben visszaérkezett, mégis feláldozták a tudomány oltárán: elaltatták, hogy az agyát tanulmányozhassák.

Az űrverseny egyik legegzotikusabb pillanata volt, mikor szovjet tudósok 1968. szeptember 14-én két teknőssel kerülték meg a Holdat.

Az űrturnéról visszatérő páncélosok az Indiai-óceánba csapódtak. Ugyan súlyuk 10 százalékát elvesztették, egészségesek voltak.

Szovjet kutatók vizsgálják a teknősöket Forrás: Energia.ru

Ma inkább az űrállomáson tanulmányozzák az állati szervezetet

Az emberes űrutazás ma már olyan szintre fejlődött, hogy nincs igazán szükség állatasztronautákra. Inkább a kutatásban veszik segítségüket.

A Nemzetközi Űrállomáson többek között egerekkel, halakkal és rovarokkal folynak kísérletek.

Nem túl állatbarát megoldás, de az egereket gyakran elaltatják; szöveteik egy részét és vérmintáikat az ISS-en tanulmányozzák, testüket pedig földi laboratóriumokban vizsgálják meg.