Az egyre fejlettebb terápiás lehetőségek 2000 és 2016 között már több mint 1.2 millió olyan rákbeteg életét mentették meg az USA-ban, akikre különben diagnózisuk alapján a biztos halál várt volna.

A Journal of Medical Economics című folyóiratban publikált elemzés bemutatja, miként járultak hozzá a 15 leggyakoribb daganattípus kezelésére a 2000 és 2016 közötti időszakban bevezetett új rákterápiák a daganatos halálozás 24 százalékos csökkenéséhez az Egyesült Államokban.

A számok

A PRECISIONheor egészségpolitikai elemző cég és a Pfizer gyógyszeróriás szakértői a közleményben ismertetik: a 15 vezető rákfajta – köztük a vastagbél- és végbélrák, a tüdő- és emlőrák, a non-Hodgkin-limfóma, a leukémiák, a melanóma, a gyomorrák és a veserák – ellen 106 új kezelést fogadtak el a hatóságok a nevezett időszakban.

Az újonnan bevezetett terápiák jelentős csökkenést eredményeztek a daganatos halálozásban: a szerzők becslése szerint egyedül 2016-ban 156 749 halálesetet előztek meg a 15 leggyakoribb daganatos betegség pácienseinek körében.

A vizsgált 16 éves időszak során a 15 ráktípus összesített halálozása 1 291 769-cel volt kevesebb a modern kezeléseknek köszönhetően; ebből

  • az emlőrák 127 874,
  • a vastagbélrák 46 705,
  • a tüdőrák 375 256,
  • a prosztatarák 476 210,
  • a non-Hodgkin-limfóma 48 836 esettel

járult hozzá a statisztika javulásához.

Az ún. CAR-T immunterápia szintén egy új, ígéretes rákellenes kezelésfajtaForrás: Keith Chambers

Egyértelműen javul a helyzet

A jó hírt kommentálva Joanna MacEwan, a PRECISIONheor munkatársa így fogalmazott: „A közölt eredmények hozzásegítenek annak jobb megértéséhez, hogy vajon a daganatgyógyszerek kifejlesztésére szánt egyre jelentősebb összegek megtérülő befektetést jelentenek-e a gazdasági egészségpolitika szempontjából. Bár ezt a kérdést közvetlenül nem válaszoljuk meg, adataink mindenképpen arra utalnak, hogy a sikeresnek minősülő – például elfogadott új rákterápiákban megtestesülő – befektetés számottevő hasznot hajt a pácienseknek."

„A kezelések eredményességét orvosi szempontból a klinikai vizsgálatok értékelik, de tanulmányunk bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a klinikumban túlélési előnyként jelentkező gyógyhatás a való világban is a betegek egészségét szolgálja – folytatta MacEwan –, és megerősíti azon korábbi kutatások következtetéseit, miszerint az új gyógyászati kezelések ténylegesen javítják a túlélési statisztikákat."

Miközben a legtöbb daganattípus halálozása csökkent a vizsgált időszakban, egyes ritkább rákfajták áldozatainak száma némileg emelkedett: a pajzsmirigyráké például 825 fővel, a hólygráké pedig 7.768 fővel.

A tanulmány ezt a növekedést azzal magyarázza, hogy a szóban forgó daganatfajtákra kevés – a pajzsmirigyrákra 5, a hólyagrákra mindössze 3 – új terápiát jegyeztek be a bő másfél évtized alatt.

A cikk egyik társszerzője, Rebecca Kee ezért azt hangsúlyozta, hogy bőven akad még teendő: „A máj vagy a méh rosszindulatú daganataira 2000 és 2016 között egyetlen új terápiát sem engedélyeztek, és kevés volt az új törzskönyvezés a hasnyálmirigyrák és a szájüregi daganatok terén is." A kutatónő hozzátette: az új engedélyek 70 százaléka a vizsgált periódus második felében, 2008 után keletkezett, ezért valószínű, hogy ezek halálozást csökkentő hatása még nem bontakozhatott ki teljesen.

Ráksejt és T-sejt illusztrációjaForrás: Science Photo Library/ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Roger Harris/Science Photo Libra

A kutatás

A Pfizer által finanszírozott kutatás az USA nemzeti egészségügyi intézményeitől, így a Járványvédelmi és Betegségmegelőzési Központok (Centers for Disease Control and Prevention) nyilvántartásából, a Nemzeti Egészségstatisztikai Központ halálozási adataiból, valamint a SEER programból (Survival, Epidemiology and End Results – Túlélés, Epidemiológia és Kimenetelek) és az Egyesült Államok Rákstatisztikájából merítette az elemzéshez felhasznált adatokat. A szerzők a 15 leggyakoribb daganattípusra éves lebontásban kiszámolták az életkorral korrigált halálozási rátákat. Rögzítették a 100 000 főre jutó újonnan regisztrált esetek számát is is a teljes, valamennyi életkori, etnikai csoportot és mindkét nemet lefedő népességmintában. Végül kiszámították, hogy a 2000 és 2016 között megfigyelt, új kezelések bevezetésével összefüggésbe hozható változás a daganatos halálozásban hogyan fordítható át az évente megőrzött emberéletek számára.

A számok arra vallanak, hogy a korszerű gyógykezelések életmegőrző szerepe jelentős:

a halálozás visszaesése azokban a gyakori ráktípusokban volt leginkább tetten érhető, amelyekre a legtöbb új kezelést engedélyezték.

A tüdőrák, a mellrák, a melanóma, a limfóma és a leukémia halálozási számait érintették legpozitívabban a bevezetett terápiák.

„Az eredményeket persze kellő óvatossággal kell értelmezni, mérlegelve annak lehetőségét, hogy a megfigyelt halálozáscsökkenést valami más, az új kezelések bevezetésével párhuzamosan zajló trend magyarázza" – figyelmeztetett MacEwan. Hogy a külső tényezők – úgymint a dohányzási szokásokban, a népesség koreloszlásában, illetve a rákszűrési gyakorlatban bekövetkezett változások – lehetséges befolyását kiszűrjék, és elkülönítsék e hatásokat az új terápiákétól, a kutatók az egyes daganatok előfordulási rátáját is figyelembe vették, amelyben tükröződnek ezek a népességszintű tendenciák.

Nyilvánvaló, hogy a halálozás csökkenéséhez egyes ráktípusok esetében hozzájárult a szűrés hatékonyságának javulása is – hangsúlyozta a kutató. – Például az emlő, a méhnyak, illetve a vastagbél és végbél daganatainak szűrésére kidolgozott programok mindvégig elég magas, 50 százalék fölötti részvételi aránnyal működtek, ami szintén közrejátszhatott a halálozási mutatók kedvező alakulásában." A tanulmány nem számol továbbá a nem-gyógyszeres beavatkozások terén bekövetkezett előrelépésekkel, így a műtéti technika és a sugárkezelés fejlődésével sem, amelyek hasonlóképp pozitívan befolyásolhatták a halálozási trendeket.

A halálozás csökkenéséhez egyes ráktípusok esetében hozzájárult a szűrés hatékonyságának javulása isForrás: AFP/Philippe Huguen

Mindezzel együtt a szerzők azt sugallják, hogy a 2000 és 2016 között törzskönyvezett új gyógyszeres terápiák teljes hatását valószínűleg még így is alulbecsüljük, hiszen a gyógyszerek közül sokat a vizsgált időszak vége felé vezettek be, ezért a halálozásra gyakorolt pozitív hatásuk nagyja a vizsgálati periódus lezárulta utánra várható.