Tudja-e, hogyan alakult ki a civilizáció bölcsője?

Életkép az ókori Mezopotámiából

Míg az emberi civilizáció a világ számos pontján fejlődött, mégis évezredekkel ezelőtt az ősi Közel-Keleten jelent meg először. A környezeti tényezők elősegítették a mezőgazdaság, az építészet és végül a társadalmi rend megjelenését az ókori Mezopotámiában. De hogyan segítette a természet és az éghajlat a civilizáció fejlődését? Erre a kérdésre keresték a választ a legújabb kutatások.

Megteremtették a civilizáció első feltételeit

Mezopotámia földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt az ókorban, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Sokan a világ egyik legrégebbi civilizációjaként emlegetik, a globális emberi civilizáció egyik bölcsőjeként.

Életkép az ókori Mezopotámiából Forrás: reddit.com

Láthatjuk az első városokat, az első írásokat és az első technológiákat, amelyek Mezopotámiából származnak

– mondta Kelly-Anne Diamond, a Villanova Egyetem történeti kutatója a History történelmi online portálnak, aki az ősi közel-keleti történelemmel és régészettel foglalkozik.

Mezopotámia neve egy ókori görög szóból származik, amely a „folyók közötti föld" kifejezésre utal. A Tigrisnek és az Eufrátesznek ugyanis kulcsfontosságú szerep jutott abban, hogy Mezopotámia olyan összetett társadalmakat és újításokat fejlesztett ki, mint az írás, a bonyolult építészeti megoldások vagy épp a kormányzat bürokráciája.

A folyók mentén bekövetkezett, rendszeres áradás ráadásul különösen termékenyé tette a körülöttük fekvő területet, és ideálissá vált az élelmiszernövények termesztésére.

Emiatt vált Mezopotámia kiemelkedő hellyé az ókorban, ahol mintegy 12 ezer évvel ezelőtt kezdetét vette az újkőkori forradalom, vagy más néven mezőgazdasági forradalom.

Az új esztendőt tizenegy napig ünnepelték Mezopotámiában Forrás: ancien-origin.net

Ez a forradalom átalakította az emberi életet az egész bolygón, és a folyamat nem máshol, mint Mezopotámiában kezdődött

– mutatott rá Diamond, hozzátéve, hogy a növényeket művelő és az állatokat háziasító emberek már nem vándoroltak, hanem letelepedtek és falvakat alkottak.

Ezek a kistelepülések később korai városokká fejlődtek, ahol megteremtették a civilizáció feltételeit: jelen volt például

a népesség koncentrációja, a monumentális építészet, a kommunikáció, a munkamegosztás, valamint a különböző társadalmi és gazdasági osztályok.

A mezopotámiai civilizáció megjelenését és fejlődését azonban más tényezők is befolyásolták, különösen az éghajlat és a természeti környezet változásai, amelyek a térség lakóit idővel szervezettebbé tették.

De hogyan táplálta a természet a civilizációt?

Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, ám a civilizáció nem egységesen fejlődött az egész régióban.

Az ókori Mezopotámia térképe Forrás: Wikimedia Commons/Laszlovszky András

A városi társadalmak önállóan fejlődtek Alsó-Mezopotámiában, egy olyan területen, amely a mai Irak déli részén található, ahol a sumerek korai civilizációja élt

– magyarázta Hervé Reculeau a Chicagói Egyetem assziriológusa és az ókori Mezopotámia történetének szakértője. – Hasonló folyamatok mentek végbe Felső-Mezopotámiában is, amely magában foglalja Észak-Irakot és a mai Nyugat-Szíria egy részét.

Az egyik tényező, amely mindkét helyen elősegítette a civilizáció fejlődését, az Mezopotámia éghajlata volt, amely 6000–7000 évvel ezelőtt jóval nedvesebb volt, mint a Közel-Keletnek ez a része manapság.

A Közel-Kelet egy mai műholdképen Forrás: ELTE

Mezopotámia déli részének legkorábbi városai egy nagy mocsár peremén épültek fel, amely rengeteg természeti erőforrást, például az építkezésekhez nádat biztosított, míg vadakat és halakat a táplálkozáshoz

– hangsúlyozta Reculeau. – Az itt élők könnyen hozzáférhettek a vízhez, ha öntözni szerettek volna, és a munkálatokat könnyen meg tudták szervezni helyi szinten, ami nem igényelte a nagyszabású állami struktúrák felügyeletét.

Emellett a mocsár összeköttetésben állt a Perzsa-öböl tengeri útjaival, ami lehetővé tette, hogy a délen élő emberek távolsági kereskedelmet alakítsanak ki más népekkel.

Sokféle növényt termesztettek és állatokat tartottak

Felső-Mezopotámiában közben a rendszeres csapadékkal megbízhatóan lehetett számolni, így Reculeau szerint a gazdálkodóknak nem kellett sokat öntözniük, ami terheket vett le a vállukról. Könnyen hozzáférhettek a hegyekhez és az erdőkhöz is, ahol többek között vadra vadászhattak és fákat vághattak ki, biztosítva az élelmiszerforrást, de az építkezésekhez szükséges alapanyagokat is.

Házassági piac Babilonban Forrás: Wikimedia Commons/Edwin Long

Területeiknek szárazföldi útvonalai is voltak, amelyek a hegyek mögötti északi helyekre vezettek

– sorolta a szakember. – Itt olyan anyagokat szerezhettek be, mint például az obszidián, amelyet ékszerek vagy vágószerszámok készítéséhez tudtak használni.

A British Múzeum szerint a korai mezopotámiai gazdálkodók fő terményei az árpa és a búza voltak, de

datolyapálmákkal árnyékolt kerteket is létrehoztak, ahol sokféle növényt termesztettek,

beleértve a babot, a borsót, a lencsét, az uborkát, a póréhagymát, a salátát és a fokhagymát, valamint olyan gyümölcsöket, mint a szőlő, az alma, a dinnye és a füge. Vágóállatként juhokat, kecskéket és teheneket tartottak, de az állatok tejét például vaj készítéséhez is felhasználták.

Különös, innovatív városokat emeltek

A mezopotámiai mezőgazdasági forradalom végül a fejlődés következő nagy lépéséhez, a „városi forradalomhoz" vezetett. Nagyjából 5000-6000 évvel ezelőtt a falvak városokká fejlődtek, amelyek közül az egyik legkorábbi és legkiemelkedőbb Uruk, egy fallal körülvett közösség volt, a maga 40-50 ezer lakosával. Az ókori történeti enciklopédia több ilyen várost is felsorol, többek között Eridu, Bad-tibira, Sippar és Shuruppak neveit.

Elképesztő épületeket emeltek Forrás: Wikimedia Commons/Michael V Fox

A sumérok kifejlesztették a legkorábbi írásrendszert, valamint megalkották a kifinomult művészetet, építészetet és az összetett kormányzati bürokráciát, miközben felügyelték a mezőgazdaságot, a kereskedelmet és a vallási tevékenységet.

A terület hamarosan az „innováció melegágyává" vált, ahol a lakosság ipari méretűre fejlesztette többek közt a fazekasság vagy épp a textilszövés mesterségét.

Eközben Felső-Mezopotámia átalakította az olyan, saját városi területeit, mint például a Tepe Gawra, amely a mai napig őrzi a bonyolult mélyedésekkel és pilaszterekkel (féloszlopokkal vagy faloszlopokkal) ellátott tégla templomok maradványait, ami mind egy kifinomult kultúra bizonyítékaira utal.

Hogyan változott a környezet a mezopotámiai civilizációban?

A tudósok szerint a klímaváltozás is szerepet játszhatott a mezopotámiai civilizáció fejlődésében. Krisztus előtt 4000 körül ugyanis „az éghajlat lassan szárazabbá és a folyók kiszámíthatatlanabbá váltak".

Szemiramisz függőkertje Forrás: Wikipedia

A mocsár lassan eltűnt Alsó-Mezopotámiából, ami nehéz helyzetbe hozta azokat a településeket, amelyeket az öntözést igénylő földek vették körül, amelyek így további munkát és esetleg nagyobb koordinációt is igényeltek

– fejtette ki Reculeau. – Mivel a túlélésért keményebben és szervezettebben kellett az embereknek dolgozniuk, a mezopotámiaiak fokozatosan kidolgoztak egy bonyolultabb kormányzati rendszert.

Így a mocsári városokban először megjelenő, bürokratikus apparátus egyre inkább egy királyi hatalom eszközévé vált, amely önigazolását az istenek támogatásában találta meg. Mindez a szakemberek szerint egy olyan társadalmi struktúra kialakulásához vezetett, amelyben az elit vagy a kényszer eszközével élt, vagy a táplálék és bér biztosításával szorgalmazta munkára a munkavállalókat.

Assur-bán-apli oroszlánvadászata egykorú asszír domborművön Forrás: Wikimedia Commons/Emanuel Müller-Baden (ed.), Bibliothek des allgemeinen und praktischen Wissens

Az emberek tehát alkalmazkodtak a kedvezőtlenebb körülményekhez.

Felső-Mezopotámiában ezzel szemben az itt élők másként birkóztak meg a szárazabb éghajlattal: „kevésbé komplex társadalmi szervezetűre alakították át a falvakat és a kis léptékű szolidaritásukra támaszkodtak".

Ezek a módszerek láthatóan működtek: nem véletlen, hogy Mezopotámiában végül olyan impériumok jelentek meg, mint Babilónia vagy az Akkád Birodalom.