A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint "otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot nemzenek - derült ki a Nature Communications című folyóiratban megjelent új tanulmányból.

Léteznek olyan fajok is, amelyek mindkét életmódra képesek

A csaknem 700 madár- és 540 emlősfaj elemzésére épülő vizsgálat eredményei szerint evolúciós szempontból egyik stratégia sem jobb a másiknál.

Ez csupán két különböző mód az élet kihívásainak megoldására"

- mondta Stuart Bearhop, az Exeteri Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.

Sarat gyűjtő füsti fecske (Hirundo rustica). A füsti fecske az egyik jól ismert nagy távolságokra vándorló madárfajForrás: http://www.gyurgyalagfigyelo.mme.hu/content/sargyujto-hely

"Egy olyan állat, amelynek rövidebb az élettartama, de sok utódot nemz, végül ugyanannyi másolatot hagy hátra magából, mint egy olyan állat, amelynek lassabb ütemű az élete és kevesebb utódot produkál" - magyarázta a szakember, hozzátéve,

hogy mindebben megvan az egyensúly, különben az egyik csoport felülkerekedne a másikon.

 

A barátposzáta (Syklvia atricapilla) mindkét életmódra képesForrás: http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=106064

De vannak olyan fajok is, amelyek mindkét életmódra képesek, ilyen például a barátposzáta.

Változóban vannak az uralkodó szelek és óceáni áramlatok

A klímaváltozás komoly kihívások elé állíthatja a vándorló fajokat, amelyeknek "több különböző helyszínen is meg kell birkózniuk a változásokkal, szemben a nem vándorló fajokkal, amelyeknek csak egyetlen élőhely változásaihoz kell alkalmazkodniuk.

A tengeráramlatok valamint a világóceán hőmérsékletének változása komoly kihatással van a vándorló tengeri fajok életlehetőségeireForrás: Elter Tamás

A vándorló állatok az évszakoknak megfelelően kelnek útra,

olyan előrelátható időjárási mintázatokra támaszkodva, mint a szelek és az óceáni áramlatok.

A globális felmelegedés azonban megváltoztatja ezeket a mintázatokat, az emelkedő hőmérséklet, az esőzések és a növényzet változásai révén.

A klímaváltozás hatásai már most súlyosak a magasabb földrajzi szélességeken

A kék bálna a trópusi vizekben tölti a telet, itt jönnek világra az utódok, míg a nyári hónapokban a magasabb földrajzi szélességeken fekvő táplálkozóhelyekre vándorol. Egy korábbi kutatás szerint a tengervíz hőmérsékletének emelkedése miatt

a nagytestű tengeri emlősök táplálékát jelentő planktonok és halak száma valamint eloszlása változik,

aminek következtében a nőstények legyengülnek és egyre nagyobb időközönként képesek csak utódot világra hozni.

A kék bálna (Balneoptera musculus) a Föld legnagyobb testű állatfaja rendkívül nagy távolságokra vándorolForrás: https://www.bbc.com/news/science-environment-51553381

"A klímaváltozás nem egyenletesen történik és a hatásai már most súlyosabbak a magasabb földrajzi szélességeken" - jegyezte meg Bearhop, hozzátéve, hogy a vándorló madarak által kedvelt Északi-sarkvidék egyike az ilyen területeknek.

Arktiszi táj úszó jéghegyekkelForrás: Aurimages/Philippe ROY / Aurimages/Philippe Roy

A kutatók szerint a klímaváltozás hatással lesz az állatok szaporodási és túlélési rátáira.

(Forrás: MTI/AFP)