Koszovói albánok feltételezett tömegsírját találták meg egy dél-szerbiai bányában - közölte a szerb és a koszovói sajtó. A szerbek és a koszovói albánok közötti ellentétek az 1990-es évtized végére háborúvá eszkalálódtak, ezzel pedig újra destabilizálódott a térség: a koszovói háború 1998-ban kezdődött, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerillaháborút indított aJugoszláv Szövetségi Köztársaság erői ellen.

A tizenöt holttestet feltételezhetően az 1998-1999-es koszovói háború idején temethették el a koszovói határ mellett fekvő Raskához közeli ólom- és cinkbányában, alig 15 kilométerre a tíz évvel ezelőtt feltárt rudnicai tömegsírtól.

A feltárást megbízott szerbiai illetékesek végezték, a maradványok megtalálását követően Belgrád elrendelte a testek exhumálását. 

Koszovó autonóm tartomány, a jugoszláv tagköztársaságokhoz hasonlóan független állammá akart válni, amit a koszovói albánok kezdetben békés eszközökkel, majd fegyveres harccal próbáltak elérniForrás: Pinterest

Körülbelül tizenöt-tizenhét test lehet a bányában, de mindaddig nem lehet tudni, hogy kik is voltak ők, amíg a teljes feltárást el nem végzik, egyelőre ugyanis csak ruhákat és csontokat találtak – mondta Veljko Odalovic, az eltűnt személyek felkutatásával foglalkozó bizottság vezetője a szerbiai közszolgálati televízióban.

Az 1998-1999-es koszovói háborúban körülbelül 13 ezren vesztették életüket, többségük albán nemzetiségű koszovói volt.

Emellett több ezer koszovói albánt kényszerítettek lakóhelyének elhagyására.

A koszovói háború

Alig ért véget az első délszláv válság, 1998-tól kezdődően újabb fegyveres konfliktussal kellett szembenéznie a nemzetközi közösségnek a Balkánon. A szerbek és a koszovói albánok közötti ellentétek az 1990-es évtized végére háborúvá eszkalálódtak, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) gerillaháborút indított a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) ellen. A térség újra destabilizálódott.

A szerb nacionalista Milosveics-rezsim válaszul célul tűzte ki az albánok tömeges elűzését Koszovóból, aminek hatására a nemzetközi közösség a fegyveres beavatkozás mellett döntött. Attól tartottak, hogy a boszniai háborúhoz hasonlóan ezúttal is etnikai tisztogatásra kerülhet sor. A katonai beavatkozás után Koszovó nemzetközi adminisztráció alá került, és ebben a NATO mellett az ENSZ-nek és más nemzetközi szervezetekre is komoly feladat hárult.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-én meghozta 1244. számú határozatát, amely nemzetközi jogilag szentesítette a tartomány új helyzetét. Koszovó "de jure" Jugoszlávia része maradt, azonban ENSZ igazgatás és NATO-megszállás alá került. A jugoszláv erőknek ki kellett vonulnia a tartományból, a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek pedig le kellett adni fegyvereit. Az ekkor megszületett egyezmény értelmében Koszovó Szerbia része maradt ugyan, de nemzetközi igazgatás alá került.

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg tettei máig vitatottak.

A háború 21 évvel ezelőtti lezárása óta Szerbiában négy tömegsírban összesen 941 koszovói albán maradványait fedezték fel, ám további mintegy 1600 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván.

(MTI, Origó)