Egy török hódoltság korabeli mozsárgolyót találtak a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság búvárai a Dunában a közelmúltban tartott gyakorlaton - tette közzé a Magyar Honvédség Tűzszerész és Hadihajós Ezred a héten a legnagyobb közösségi oldalon.

Különös tárgyat találtak a héten a Duna folyójában. A honvedelem.hu cikke szerint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság búvárszolgálata néhány héttel ezelőtt Budapesten, a Várkert Bazár előtti folyószakaszon gyakorlatozott, amikor Szél Norbert tűzoltó a meder alján egy szokatlan tárgyat vett észre.

A kőgolyó anyagából arra következtetett, hogy abban robbanóanyag nincs,

ennek ellenére a partra szállítás után a honvédség tűzszerészei is megvizsgálták a tárgyat.

A Duna BudapestnélForrás: pixabay

A tűzszerészek is azonnal látták, hogy a kőgolyó nem rendelkezik töltettel, így nem is minősül robbanótestnek – mondta Gajdos Milán, a honvédség tűzszerész alakulatának kommunikációs tisztje. – Változatlanul azt kérjük, hogy ha bárhonnan ilyen jellegű tárgy kerül elő, azonnal értesítsék a rendőrséget.

Hozzátette: a legártalmatlanabbnak tűnő, akár évszázadok óta a helyszínen heverő ágyúgolyó is lehet működőképes, ha rendelkezik robbanótöltettel.

A Várkert Bazárnál a Dunában megtalált mozsárgolyóForrás: KISMARTONI Mátyás/Honvedelem.hu

Ezek kifejezetten a tömegükkel pusztítottak, nem volt bennük robbanószer – mutatott rá Gondos László, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) gyűjteményvezetője. – Rövid csövű mozsárágyúkból lőtték ki őket és úgy viselkedtek, mint az aknavető lövedékek: nagy ívben zuhantak az elérni kívánt területre, azaz fedett terület mögé lehetett vele belőni, hogy ott végezzen pusztítást.

A Dunából kiemelt, hetven kilogrammos kőgolyó most leltári számot kap és kiállítják a HM HIM udvarán.

A török magyarországi uralma Buda elfoglalásával kezdődött 1541-ben, amikor is jelentős területek kerültek hatalma alá. Az 1547. évi béke rögzítette és szentesítette a magyarországi török uralmat és az ország három részre szakadását. A Török Hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt, 1686–1699-es felszabadításáig. 

Buda a hódoltság korában élénk közigazgatási és kereskedelmi központnak számított, az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb vilajetjének székvárosának.

(MTI, Origó)