A természetes környezetben kialakított szőlőbirtokokon kevesebb a kártevő, ezért kevesebb növényvédőszerre van szükségük - állapította meg egy, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) részvételével zajló nemzetközi kutatás.

Négyszáz andalúziai szőlőskert 13 évnyi adatait vizsgálták, eredményeiket az Ecology Letters című tudományos lapban mutatták be.
A Kaliforniai Egyetem davisi tagintézménye, a Granadai Egyetem és a Boku kutatói azt vizsgálták, milyen összefüggés van a szőlőbirtokot körülvevő vidék tarka szőlőmollyal (Lobesia botrana) való fertőzöttsége és a rovarölőszerek használata között.

Eredeményeik szerint a monoton, dominánsan szőlőbirtokokból álló vidéken négyszer nagyobb a kártevőkkel való fertőzöttség mértéke, mint a változatos területeken, ahol nagyobb a természetes tájelemek aránya.

Ez arra utal, hogy az egyszerű, monoton területek kedveznek a szőlőmoly terjedésének, ezzel megnövekszik a rovarirtószerek használatának gyakorisága is - hangsúlyozták a Boku kutatói.
A tanulmány szerint a kártevők elleni szerek használata a többnyire szőlőbirtokokkal körülvett területeken megduplázódott, míg a bozótossal körülvett szőlőben visszaesett. 

Forrás: AFP


A szakértők szerint ennek két oka lehet. Egyrészt azon a területen, ahol a szőlőbirtokok dominánsak, nagyobb kártevőpopulációk alakulhatnak ki, másrészt természetes ellenségeik a monoton környezetben nem találnak megfelelő táplálékforrást a túléléshez.
Egyértelműnek tartják a tudósok, hogy a növények monokultúrákban termesztése tökéletes feltételeket teremt ahhoz, hogy a szőlőmoly tömegesen megjelenjen. Ezért használnak ezek a borászok sokkal több rovarirtószert, hogy a rovarok állandó pusztítása ellenére magas terméshozamot érjenek el - mondta Silvia Winter, a Boku növényvédelmi intézetének munkatársa.
A szakértők szerint a fenntartható hozam biztosítása érdekében szükség van a természetes élőhelyek megőrzésére. Winter javaslata szerint az egymással szomszédos borászoknak meg kellene egyezniük arról, hogy megtartanak, valamint újratelepítenek természetes tájelemeket, például nagyobb bozótosokat.

(Forrás: MTI)