A koronavírus-járvány miatt sokan feszültebbek, a jelenlegi helyzet fokozott stresszt jelent és szorongást is kiválthat. Ezekre a hatásokra az asztmások különösen érzékenyek, tüneteik stresszhelyzetben a korábban jól beállított kezelés mellett is rosszabbodhatnak, súlyos esetben akár asztmás roham is jelentkezhet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy mit tegyünk ilyen helyzetben, és hogyan előzhetjük meg.

Figyelmeztető jelek

Az asztmás roham az esetek többségében nem minden előjel nélkül alakul ki. Figyelni kell, ha a terhelhetőség csökken, enyhe aktivitás is nehézlégzést okoz. Intő jel a gyakoribbá váló köhögés, légszomj, a nyomásérzés a mellkasban. Nem minden tünet jelentkezik a betegeknél, és ezek eltérő súlyosságúak is lehetnek. Mindenképpen konzultáljunk a kezelőorvossal, mert ez azt jelezheti, hogy a fenntartó kezelésként használt napi inhalátor hatása már nem tart olyan hosszan, esetleg már egyre többször van szükség a rohamoldóra is.

A következő lépéseket kövesse asztmás roham esetén

Asztmás roham esetén a kilégzés nehezített, zihálás, fokozódó mellkasi nyomó érzés, köhögés jelentkezik. A kilégzéskor sípoló hang hallható, egyre nehezebb a levegővétel, légszomj alakul ki. A tünetek rövid idő alatt erősödhetnek, legsúlyosabb stádiumban az oxigénhiány alakul ki.

Asztmás roham esetén őrizzük meg nyugalmunkat – stressz hatására a tünetek csak rosszabbodnak – egyenes háttal üljünk le, így könnyebb a lélegzetvétel. Orron át lélegezzünk be, és résnyire nyitott ajkakkal, szájon át, lassan fújjuk ki a levegőt. Ügyeljünk a hasi légzésre, a kilégzés tartson kétszer annyi ideig, mint a belégzés. Eközben alkalmazzuk a rohamoldó szert, a kezelőorvossal előzetesen megbeszélt dózisban. Ezt ismételjük meg szükség szerint 15, majd 20 perc múlva. Ha ennyi idő után sem érzünk javulást, hívjunk sürgősségi ellátást. Ha az orvos 30 percen belül nem érkezik meg, ismételjük még egyszer a rohamoldó használatát.

Amit ne tegyen

Egyéb házi praktikát ne alkalmazzunk, mert árthatunk is vele. A nátha esetén nem asztmásoknál légzéskönnyítő eukaliptusz illóolaj belélegzése például asztmásoknál rohamot is provokálhat. A gőzölés, meleg olajos vagy gyógynövényes oldattal inhalálás pedig kifejezetten ellenjavallt.

Túl gyakori rohamoldó szer használat esetén az asztma kezelésén módosítani kell. Ha heti két alkalomnál többször van rá szükség, akkor az azt jelzi, hogy valamin változtatni kell.Forrás: https://www.tudokozpont.hu/asztma

Így csökkentheti a roham kockázatát

• Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy az asztma kezelésének célja a tünetmentesség elérése, a rohamok megelőzése. Ehhez jó orvos-beteg együttműködés szükséges, asztma ellen a felírt gyógyszereket szedni kell, panaszmentes állapotban is, ha pedig a kezelés mellett is tüneteink vannak, soron kívül is orvoshoz kell fordulni.

• A figyelmeztető jelek észlelésekor soron kívül is konzultájunk a kezelőorvossal. Ennek a jelen helyzetben is teljesen biztonságos módja a távkonzultáció.

• Az asztma eredményes kezeléséhez – így a rohamok kockázatának csökkentéséhez – hozzájárul az egészséges testsúly megőrzése, a dohányzás elhagyása és az ajánlott védőoltások – például influenza – beadatása.

Asztmásoknak érdemes D-vitamint is szedni!D-vitamin hiányos gyerekek és felnőttek esetében rosszabb tüdő légzésfunkciós értékeket és gyakoribb asztmás rohamokat figyeltek meg. A „napfény” vitamint azért is érdemes pótolni, mert szedésével az asztma gyógyszerek hatékonysága is növelhető.Forrás: https://www.tudokozpont.hu/asztma-tunetei

• Asztmás betegeknek javasolt otthoni légzésfunkciós készüléket is rendszeresen használni. Ezek az eszközök segíthetnek a rohamot kezdeti szakaszban felismerni, segítségükkel hatékonyabb kezelést lehet összeállítani, és a távkonzultációban is lehetővé teszik, hogy a gyógyszereket a kapott értékek és tünetek függvényében személyes találkozó nélkül is módosítani lehet.

(Forrás: Tüdőközpont
www.tudokozpont.hu)