A tudósok nemrég jelentették be a Popa langur, egy közepes méretű levélevő majom felfedezését, ám az állatra nem a dzsungelben találtak rá. Az első, óvatos becslések szerint mindössze 200–250 ilyen majom élhet a világon, ami valószínűleg azt is jelenti, hogy „az új faj kritikusan veszélyeztetettnek" számít. A felfedezést körülbelül egy héttel azután jelentették be, hogy Ausztráliában két új óriás repülőerszényes fajt azonosítottak. De mit értenek a kutatók az „új emlősfajok" kifejezés alatt? Valóban ismeretlenek voltak ezek az állatok eddig a tudomány számára? Mindjárt mutatjuk!

Egyszerű újraosztályozás történt?

Bár az olyan állatok felfedezése, mint a Popa langur és az óriás repülőerszényesek minden bizonnyal izgalmas esemény, mégis fontos tisztázni, hogy ezekre a korábban nem ismert fajokat nem egy rettenthetetlen felfedező bukkant az expedíciója során. Az állatokat sokkal inkább egyfajta „genetikailag elkülönülő csoportként" azonosították egy már ismert populációban.

A világ legújabb majomfaja, a Popa langurForrás: Thaung Win

Amikor a tudósok egy újonnan meghatározott fajt jelentenek be a genetikai bizonyítékok alapján, akkor ez általában azt jelenti, hogy egy már meghatározott alfajt a faj szintjére emelnek – mutatott rá a LiveScience online tudományos portál. – A fajok kifejezés tehát nem is olyan egyértelmű, mint amilyennek látszik akkor, amikor először megismerkedünk vele az iskolapadban.

A legtöbb tudós legszívesebben a „biológiai fajok fogalmát" használja, amely azon alapul, hogy az adott állat képes-e termékeny utódokkal gazdagítani a jövő generációját, ám a faj kifejezés meghatározásának számos más módja is lehet.

A legtöbb, nemrégiben leírt főemlőshöz hasonlóan a Popa langur-t is a genetikai információk, illetve filogenetikai fajok elgondolása alapján azonosították.

Ez a módszer azon alapul, hogy az állatok evolúciós értelemben hogyan viszonyulnak más csoportokhoz, lényegében meghatározva egy fajt, mint a legkisebb csoportot, amely genetikailag megkülönböztethető egy másik fajtól, de mégis egyértelmű ősökkel rendelkezik.

A kihalás veszélye fenyegeti

Egy alfaj új fajjá való emelése a genetikai információk alapján azonban ellentmondásokba is ütközhet. Egyes kutatók elutasítják ezeket az „új felfedezéseket", mert attól tartanak, hogy az osztályozás megváltoztatása „összezavarhatja a természetvédelmi erőfeszítéseket". Mások megjegyzik, hogy név és megbízható populációs becslés nélkül ezek a kis genetikai variációk könnyen kihalhatnak.
Az újonnan leírt Popa langur-t filogenetikai vizsgálat révén fedezték fel: a tudósok a langúroktól származó székletmintákat és múzeumi minták szövetmintáit tanulmányozták, hogy tisztázzák a nemzetség taxonómiai viszonyait.

A Popa langur-t egy filogenetikai vizsgálat révén fedezték felForrás: Thaung Win

Egy kis csoport azonban eltérőnek bizonyult és a genetikai bizonyítékok azt mutatták, hogy vannak egyértelmű nyugati és keleti fajták, ám egy populáció nem illett egyikbe sem. Úgy tűnik, hogy ez az

újonnan meghatározott faj négy különálló populációban él kis számban, ám az erdőirtás, valamint a mezőgazdaság és a fakitermelés következményei miatt a kihalás veszélye fenyegeti.

A szakemberek szerint a genetikai újraosztályozás fontos emlékeztető lehet arra vonatkoztatva, hogy a természetvédelmi erőfeszítéseket a magasabb rendszertani szintekre összpontosítsák. Rámutattak, hogy az az új besorolás létfontosságú lehet a természetvédelmi alapok létrehozása során annak érdekében, hogy hathatósabban védje meg a ritka fajokat.