A bibliai Góliát talán nem is volt óriás

Dávid és Góliát küzdelme jelképesen ábrázolja a héber nép küzdelmét a környezettel saját identitásának megőrzése, fenntartása érdekében

Góliát a filiszteus hadsereg hatalmas termetű harcosa, Gáth városának lakója. A Biblia szerint közel három méteres magasságával az utolsó óriások egyike. Egy új kutatás szerint azonban ez a szám valószínűleg nem valódi fizikai mérésen alapszik, hanem inkább egy metafora, amelyet szülővárosa városfalának szélességéből merítettek.

Teljesen eltérőek a rögzített adatok

Az új kutatásból az azonban nem derül ki, hogy Dávid és Góliát jól ismert küzdelmének más aspektusai igazak voltak-e.

Nem próbálunk nyilatkozni a történet valódiságáról, hanem a metrikus rendszert igyekszünk a helyére tenni

– mondta Jeffrey Chadwick, a Jeruzsálemi Központ régészeti és közel-keleti tanulmányainak professzora a Brigham Young Egyetemen, az Amerikai Keleti Kutatóiskolák (ASOR) tanulmányában.

Egyes ősi szövegek szerint Góliát elérte a „négy könyök és egy fesztávolság" magasságot, ami Chadwick szerint körülbelül 2,38 méter.

Dávid és Góliát története közismert Forrás: Wikimedia Commons/Osmar Schindler

Más ősi dokumentumok még ennél is nagyobb számról mesélnek: az állítják, hogy a férfi „hat könyök és egy fesztávolság", tehát 3,46 méter lehetett.

Ez minden bizonnyal lenyűgöző magasság lett volna, mivel a modern idők legmagasabb nyilvántartott emberének Robert Wadlow számít, a maga lenyűgöző 2,72 méter magasságával a Guinness-világrekordok könyve szerint.

De hogy pontosan mit takarhat a „könyök" és a „fesztáv" a mai mérésekben, az máig vitaforrást jelent a tudományos világban.

Chadwick és kollégái szerint ezek a mérések az ősi világban valószínűleg változhattak. Ennek bizonyítására építészeti helyszíneket tanulmányoztak az egész ókori Izrael területén, ahol megmérték számos szerkezet maradványait. A kutatásaik azt mutatták, hogy a régióban az egy „köböl" 54 centiméterrel lehetett egyenlő, és a „fesztávolság" pedig 22 centiméterrel.

A városfal szélessége alapján határozhatták meg

Chadwick annak a csapatnak a tagja, akik a bibliai filiszteus Gáth (más néven Tell es-Safi) település feltárásán dolgoznak, ahol Góliát is származik. A közelmúltban a tudósok találtak egy erődítményfalat, amelyet az alsó város északi részén találtak.

Dávid és Góliát küzdelme jelképesen ábrázolja a héber nép küzdelmét a környezettel saját identitásának megőrzése, fenntartása érdekében Forrás: Pinterest

A falat Krisztus előtt a 10. században építették, abban az időben, amikor a filiszteusok irányították a várost, mivel az a fővárosuk volt

– mutatott rá Chadwick a LiveScience online tudományos portálnak. – A kőfal alapjai minden egyes pontján elérik a pontosan 2,38 méter szélességet, tehát négy könyök és egy fesztávolságot, miközben a fal hét méteres.

Chadwick felvetette, hogy a bibliai szövegírók Góliát magasságát Gát északi alsó városfalának szélessége alapján határozhatták meg, ugyanis a korból „senki más magasságát nem rögzítették tényleges mérőszámként".

A szakemberek szerint lehetséges, hogy az írók metaforikusan írták le a bajnok magasságát,

mint ami összehasonlítható a filiszteus főváros városfalának nagyságával; egy olyan mérőszámmal, amelyet sok évszázadon át megőriztek.

A gáhti ásatásokat Aren Maeir, az izraeli Bar-Ilan Egyetem régész professzora vezeti.