Azt a legtöbben tudják, hogy a madarak tavasszal fészket raknak és költenek. De mégis sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy télen vajon mit csinálnak? Mi történik velük?

Mi a vándorlás oka?

A toll nagyon jó hőszigetelő, költöző madaraink nem azért kelnek útra, mert fáznának. A kedvezőtlen téli környezeti adottságok, elsősorban a táplálékhiány alakította ki ezt a viselkedést. Azok a madárfajok, amelyek kizárólag rovarokkal táplálkoznak, nem maradhatnak meg az európai télben. Ilyenek például a fecskék.

Biztonságos a hosszú út?

Egyáltalán nem! A hosszú út sok energiát emészt fel. Az időjárás nagyban befolyásolja a vándorlás sikerességét, ráadásul minden területnek megvannak a ragadozói, melyek előszeretettel tizedelik meg a vándorlókat. Nem beszélve az emberek állította akadályokról: az orvvadászatról, befogásról és mérgezésről.

Hová mennek, és mi történik a telelőhelyen?

Vannak, akik rövidtávot tesznek meg (ilyen például a vörösbegy) és csak a Mediterráneumig vonulnak, míg mások (mint a kék vércse) egészen Dél-Afrikáig is elrepülnek. A telelőhelyen pedig elkezdenek készülni a visszaútra, nem állnak párba és nem is költenek.

Mit csinálnak a nálunk telelő madarak?

Északabbról is érkeznek hozzánk vendégek. Sokak számára csupán pihenőállomás vagyunk, de vannak, akik telelőhelyül választják hazánkat (kárókatona és bütykös hattyú). Az állandó madaraink (a csuszka és a harkályok) pedig a fészkelőterületük környékén igyekeznek átvészelni a telet. Az itt maradó rovarevők áttérnek magevésre és etetőinket látogatják.

Mivel segíthetjük őket télen?

Etetéssel, itatással és menedék biztosításával gondoskodhatunk róluk.

Néhány érdekességet madarainkról, vonulókról, itt maradókról és kóborlókról

Hosszútávú vonuló

A hosszútávú vonuló fehér gólya telelőterületének legtávolabbi része innen nyolcezer kilométerre, Dél-Afrikában van. Előfordul, hogy egy-egy gólya télen is itt marad, elsősorban azok, amik emberhez kötődnek, és a gyülekezési időszakban nem tudtak vonuló társaikhoz csatlakozni.

Fehér gólya (Ciconia ciconia).Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

Rövidtávú vonuló

A rövidtávú vonulók közül a nálunk költő madarak a telet többnyire a Mediterráneumban töltik. Ilyen például az énekes rigó is. Szép számmal akadnak olyan vállalkozó kedvű példányok, amelyek itthon vészelik át a telet, felkeresve a kertek, gyümölcsösök, parkok környékét.

Énekes rigó (Turdus philomelos).Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-turphi

Fakultatív vonuló

A legszínesebb pinytfélénk a tengelic, a tél keménységétől és a táplálékkínálattól függ, hogy elköltözik-e. Enyhébb teleken nagy csapatokban kóborolva lepik el a gazosokat, madáretetőket. Ha zord a tél, akár a Földközi-tenger partvidékéig is lehúzódnak.

Tengelic (Carduelis carduelis).Forrás: https://mail.google.com/mail/u/0/#inbox/FMfcgxwKjfDGxxblmKhqqtcDGxghVBrT?projector=1

Itt maradó

A csuszka az egész évet a költőterületén tölti. Erős csőrével minden állati eredetű táplálékot kiszedeget a fa kérgének repedéseiből, de ősszel áttér a gubacsokra, bogyókra és olajos magvakra.

Csuszuka (Sitta europaea).Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-siteur

Inváziós vonuló

Az északi tajga fenyőerdeiben fészkelő csonttollúval szinte minden télen találkozhatunk, de 7-10 évente egész parkokat lepnek el több százas, vagy ezres csapatai. Ilyen inváziós években learatják a maradék bogyókat a fákról, és ellepik az itatóhelyeket.

Csonttollú (Bombycilla garrulus).Forrás: +36-20/425-9450,orban.zoltan@mme.hu/Orban Zoltan

 

(Forrás: Magyar Madártani És Természetvédelmi egyesület: https://www.mme.hu/civicrm/contribute/transact?reset=1&id=74&cs=55e63f36004cf612f296a28dc8c08c98_1606849621_168&cid=1063888&utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=EDM5-20&utm_content=TOV%C3%81BBOLVASOK)